28. fejezet-Seattle,a lelki szemetesláda

Sziasztok!

Újabb részt hoztam. Szerintem szörnyen unalmas,és egyhangú lett,de ezt döntsétek el ti. „Alkotói válságban” vagyok,de igyekszek olvasható részeket hozni.
Kövessetek Twitteren @LadyBirdStory (ha a bloggal kapcsolatban akarsz tudni dolgokat),vagy a  rendes Twitteremen (visszakövetlek) @Petra__14.
Elindítottam egy új szavazást,ott is várom a véleményeteket.
Csak ennyi: Jó olvasást. :))

Petra

    -Hiszel a szerelemre első látásban?-kérdezte valaki.

Nem szóltam semmit. Ekkor elvette a kezeit a szemem elől,és az arcomba hajolt.

-Vagy sétáljak el előtted mégegyszer?-nevetett felém.

-Tommooo!-ugrottam a nyakába.

-Hát ja most Tommo…De nekem is Anyádtól kellett megtudnom,hogy hazajöttél!-mondta viccesen.

-Jól van na,bocsi. Túl vagyok terhelve-játszottam meg magamat.

-Ahh…Az elfoglalt londoni kisasszony! Hogy,hogy hazajöttél?

-Hosszú sztori…

-Imádom a hosszú sztorijaidat. A legtöbbjük általában 3 mondatos.

-Ne csípkelődj Tomy-pöcköltem meg a fülét.

-Jó,na. Akkor bemutatsz esetleg a havejaidnak?-nézett Cody és Austin felé,akik értelmetlen fejjel bámulták a jelenetet.

-Hát persze. Cody,Austin,ő itt Tomy,de én csak Tommo-nak hívom. A szomszéd srác,sokszor fogtok vele találkozni.

-Helló-ráztak kezet.

-Na,a gyors bemutatkozás utáááááááááán,leülsz ,Tommo?-néztem felé.

-Nem,csak beugrottam. Megyek Lisához.

Lisa a nővére volt,aki London másik felén lakott.

    -Értem. Hát akkor jó,utat,majd még beszélünk-pusziltam meg,ő pedig elment.

-Na…Pasijelölt?-kérdezte Austin,amikor visszaültem az asztalhoz.

-Dehogyis!-csaptam a homlokomra.-A szomszéd gyerek, kibaszottul imádom,de semmi több. Amúgy is van egy kialakuló,azóta már lehet,hogy teljes párkapcsolata.

-Pedig egész jóképű gyerek-tetőzte tovább Austin.

-Befogod csávó-mondtam neki.

-Amúgy hány éves?-szólt bele Cody is.

-Idén lesz húsz-válaszoltam.

-Na,még korban is hozzád illik-erősködött tovább Austin.

-Ha annyira bejön,gyere össze vele!-álltam fel.

-Na..Kéremszépen! Nem vagyok b*zi!-nevetett,amjd ő is felállt.

Cody is követte a példánkat,majd elindultunk.

    -De amúgy hova megyünk?-érdeklődött Cody.

-Egy házba-válszoltam sejtelmesen.

-Vannak jó csajok?-kérdezgetett tovább.

-Hárman leszünk-világosítottam fel.

-Ahhh…-mondta csalódottan.

Csak sétáltunk,és sétáltunk. Azután befordultunk a  luxus negyedbe.

   -Naaa..Én már nagyon kíváncsi vagyok!-türelmetlenkedett Austin.

-Itt lennénk-állítottam meg hirtelen őket.

-Ganyááád! És mit csinálunk itt?-hüledezett Cody.

-Bemegyünk?-kérdeztem vissza.

-Kajakra?-ámuldozott Austin.

    -Kajakra-mondtam,majd kinyitottam a kaput,majd az ajtót is.-Na,ácsii! Elmondom a feltételeket! Ne törjetek semmit se szét,mert nem a mi házunk.

-O-n-e D-i-r-e-c-t-i-o-n-szótagolt  Cody.

-Jéééé! Ez a nyakigláb b*zigyrek háza?

-Úgyérted Harryé?

-Ja.

-Igen. Vagyis az övé,meg a másik négy srácé.

-És neked honnan volt ide kulcsod?-törte  a fejét Cody.

-Itt laktam-válaszoltam nemes egyszerűséggel.

-Laktál?!-nézett felém Austin.

-Elég a kérdésből! A lényeg,hogy ma délután elhoztalak titeket ide.

     -Vááááááááá! Köszönjük!-színészkedett Cody,és elkezdtek Austinnal ugrálni.

-Honnan is jöttetek, Magyarországról?-kérdeztem,mintha nem tudnám.

-Beszoptad,Hungary-nevetett Austin,és felrohant  a lépcsőn.-FOGADNI MEREK,HOGY EZ HARRY SZOBÁJA!-üvöltött le nekünk.

-Miből gondolod?-kiabáltam vissza.

-A hatszázmillió közös képről-hajolt ki a lépcsőfordulóhoz.

Mi is felmentük Codyval,és tényleg Harry szobájába ment be.

     -Húúúúúú….Ez azért húzós…-méregette Cody a falakat.

Jó,beismerem rengetek közös képünk volt  a  falon.

   -De már nem vagyunk együtt-tájékoztattam őket,majd kitessékeltem a szobából.

-A többiekhez,is be akartok menni,vagy mutathatok valami érdekesebbet?-kérdeztem tőlük.

-Ááá! Leszarom a szobákat! Mutass!-mondta Austin,és rám nézett.

Levezettem őket a lépcsőn,ki egyenesen a kertbe.

   -Csapasd nekiiiiiiiiiiii!-kiabált Cody,mikor meglátta a medencét.

-Ne vicceljé’,ez most komoly?!-ájuldozott Austin.

     A fiúknak a kertjében minden volt: medencétől,a grillsütőn át,egészen a hintaágyig minden helyet kapott.

    -Víúvíúvíúvíúvíúv! Medencézni akarok! Most!-kiálltott fel Cody,és Austinnal a medence széléhez rohantak.

-Ugye nem ruhástól akartok beleugrani?-néztem kérdőn rájuk.

-Háááááát-kételkedett Austin.

   Majd összenéztek,és egy gyors,és határozott mozdulattal,levették a felsőjüket,és a nadrágjukat is,végül egy szál alsóban beleugrottak a vízbe.

-Úristen!-kiálltottam fel,mikor szinte az össze víz rám jött.

-Nem jössz be?-nézett rám Cody.

-Felmegyek,és átöltözök fürdőrucira…Azután visszajövök-mutogattam a kezemmel,hogy mit fogok csinálni.

-Jó,de ne sokáig legyél távol!-kiabált utánam Cody.

-Miért?-fordultam vissza az ajtóból.

-Azért,mert ha 10 percen belül nem érsz vissza megerőszakolom Austint!-üvöltött,és elkezdtek bunyózni Austinnal.

Felszaladtam,és átöltöztem,majd visszamentem hozzájuk.

   -Óóóóóó…Direkt ilyen fürdőruhát vettél fel?-kérdezte Austin.

-Hogy amíg melletted ülünk,addig rádizguljunk?-folytatta Cody.

-Na pattogjatok le rólam,csávók-mondtam,majd bemásztam melléjük.

Regina

    -Megbocsátasz?-nézett rám kérdően Kendall.

-Igen,megbocsátok Kendall. De szerintem tartsunk most mosolyszünetet-nyögtem ki.

-Miért?-esett kétségbe.

-Ne miattad. Miattam. Össze vagyok zavarodva,és amíg ez nem tisztázódik le bennem,addig én…-de nem tudtam befejezni a  mondatomat,mert Kendall felállt.

-Miért? Nincs szükség mosolyszünetre..Volt elég,nem gondolod?-mondta,majd szenvedélyesen megcsókolt.

Felkapott,majd a szobája felé vitt.

   Elfogott a dejavu érzés…Bementünk a szobába,lerakott az ágyra,becsukta az ajtót,majd ismét felém jött.

-Akarod?-kérdezte tőlem.

Nem válaszoltam.

-Utoljára kérdezem…Ne húzd az agyamat..

      Odahajoltam hozzá,majd megcsókoltam.

De ekkor hirtelen valaki benyitott a szobába.

-Ööööööö….Bocs.Megzavartam valamit?-Zayn volt az.

-Hát.. Ja-válaszolt Kendall.

-Mit szeretnél?-álltam fel.

-Petra…Akar veled beszélni-nyomta a kezembe a készüléket.

Petra

    Nagyban lazultunk a medencében,beszélgettünk meg minden,mikor megcsörrent a telefonom.

-Na,az üzletasszonyt már keresik!-fakadt ki Cody,mire én kimásztam a medencéből,és felvettem a telefonomat.

-Haló?-szóltam bele.

-Petra,gond van-hallottam Zayn hangját.

-Mi történt?-kérdeztem.

-Regi,és Kendall,úgy fél perce mentek be Kendall szobájába. Petra.. Én félek-mondta Zayn.

-És mit tudok,ezzel kezdeni?

-Csak egy óceán választ el minket! Találd ki!

-Hé.Aust!-kiabáltam oda neki.-Akarsz beszélni Regivel Skyepon?-kérdeztem tőle.

-Hát..Ja.. Mikor?-pirult el.

-Zayn sínen vagyunk. Mikor beszéljenek?-suttogtam a  telefonba.

-Mimimimi? Lemaradtam.

-Regi beszél Austinnal. Mondjuk,úgy éjfélkor,jó?-kérdeztem tőle.

-Figyu..Nálunk 7 óra van. Milyen éjfélről beszélsz?

-Bocs,bazd nálunk tizenegy van.  Akkor nyolckor.

-Oké. Addig is,add Regit.

-Menjek be?-kérdezte.

-Igen!

Zayn bement,hallottam néhány mondatot,majd Regi vette át a mobilt.

   -Mit szeretnél?

-Mit szólnál hozzá,ha beszélhetnél Austinnal?-vigyorogtam teli pofával.

-Tényleg?! Mikoooooooor?-kezdett el ujjongani.

-Nyolckor.

-Úristen! Akkor gyorsan rendbe szedem magam. Skyepon?

-Igen,de nyugi van.

-Oké. Imádlak,majd hívlak,sziiiiiiiiiiiiaaaaaaaaaaaaa!-mondta,majd letette.

Fél perc múlva,ismét hívott Zayn.

-Siker?-kérdezte.

-Ahha. De legközelebb nincs ilyen. Regi a barátnőm,és ha ő Kendallel boldog,akkor nem állok közéjük. Most is csak Austin kedvéért mentem bele.

-Megértettem-válaszolt,majd letettük.

      Eközben Cody és Austin kikászálódtak  a medencéből.

Felmentem a szobába,és megkerestem a világoszöld laptopomat. Ekkor szembesültem vele,hogy nincs itt a webkamerám. Egyből a telefonomért nyúltam,és tárcsáztam Zaynt.

-Mi a gondod?-sóhajtott fel.

-Nincs webkamerám.

-Oh. No problem,no problem. Menj be a szobámba,és…

-Várj-mondtam,majd átsétáltam az ő szobájába.-Igen?

-Az asztalom fiókjában…

-Zayn,baszod 14.000 fiókod van! Melyikben?

-Asszem…Bal oldalon alulról a harmadikban-magyarázta.

Kinyitottam a fiókot.

    -Zayn,itt csak rengeteg fénykép van-tájékoztattam.

-Jaa…Igen. Én őrzöm a közös élményeinket. Akkor nézd meg felette.

Kinyitottam azt is.

-Itt 3 doboz van.

-A kékbe lesz,és a Microsoft-os kamerát vedd ki belőle.

Megtaláltam,kivettem,majd kislisszoltam a szobából.

    -Köszi.

-Semmiség. Amúgy haza ne merj költözni,mert élve megnyúzlak,ha hazaértünk.

-Nem tudom,hogy mi legyen.

-Én igen. Szépen visszajössz a következő géppel,ami Seattelbe jön.

-Nem megyek vissza.

-Akor,viszont ne költözz el,nyugodtan maradhatsz. A két haveroddal együtt.

-Zayní,édes vagy,de nem. Egyenlőre hazaköltözök. Vagyis viszek haza dolgokat…

-Ahogy érzed. Amúgy lassan 30 készen vagy már?

-Még el sem kezdtem.

-Akkor most lerakjuk,és majd még beszélünk.

-Úgylegyen.

-Ámen-mondta,és kinyomta.

    Felröhögtem,amikor Cody „vágtatott” be a szobába.

-Készen van a mesterművem-huzogatta a bal szemöldökét.

Ekkor Austin lépdelt be a szobába.

-Oooh.. „Csókkirálynak hívják a háta mögött…”-kezdtem el énekelni.

-Na,azért nem kell túlzásokba esni-nevetett.

    „Előkészültünk” a nagy Skyepoláshoz,és otthagytuk Austint, 23:50-kor.

-Hmm..A szerelem illatta-mondta Cody,mikor átmentünk Harry szobájába.

-Az ááám-mosolyogtam felé.

Ekkor megcsörrent a telefonom. Louis hívott.

Harry

    Bekopogtam Carloshoz. Először azt hittem,hogy még alszik,de nem. Az ágyában üldögélt,és a tabletjét nyomkodta.

-Bejöhetek?-kérdeztem.

Carlos felpillantott,és összehúzta magát.

-Ha nem versz meg-mondta bizonytalanul.

    Leültem az ágya szélére. Akkor pillantottam meg az arcán éktelenkedő lila foltot.

-Először is bocsánatot,kérek,hogy megütöttelek.

-Elfogadva a bocsánatkérés-mosolygott.

-Másodszor pedig szeretném megbeszélni veled ezt a dolgot,mint férfi a férfival.

-Petra a mindened, tudom. Már százszor megbántam,hogy akkor éjszaka bepiáltam.

-Ne. Ennek így kellett történnie. És jól fogalmaztál,a MINDENEM.

-Jó,ezt ne nyálazzuk tovább. Én megbántam,hogy smároltam vele.

-Én pedig megbántam,hogy megütöttelek.

-Szent  a béke?-nyújtott kezet.

-Igen-ráztunk kezet.-Amúgy mit csinálsz?

-Nézegetem a képeinket. Amikor együtt aludunk. Nagyon közvetlen lány.

  Megmutatott néhány képet.
    -És tényleg…-nevettem.

Lassan kezd minden letisztázódni.

    -Holnap felhívjuk Petrát?-kérdezte Carlos.

-Vagy még,ma próba után?-kérdeztem vissza.

-Felőlem-rántotta meg a vállát.

Kimentem a konyhába,és elkezdtem reggelit csinálni magamnak.

Regina

     Kiszáguldottam Kendall szobájába,és átmentem Zaynébe,hogy tanácsokat kérjek.

-Ha itt lenne Petra sokkal könnyebb lenne! Milyen legyen a hajam,a  sminkem? Segííítst!-téptem a ruháját.

-Szerintem engedd ki  a hajadat,és ne rakj fel sminket. Így vagy a  legszebb-ölelt meg.

-Jajj,tudod,hogy mennyire szeretlek?-pusziltam meg.

-Igen-válaszolt egyszerűen.

Elkészültem.

  Leültem a laptop elé,és vártam Austint. Kereken 8 óra,és Austin videohívást kezdeményez…

Következő rész 16 szavazat,és 15 komment után.

És egy-két kérdés,amire választ várok. (kommentben)
-Vajon Petra felveszi Harry/Carlos hívását?
-Mi lesz Regi,és Austin között?