15.fejezet-Bonyodalmaaak...

Sziasztok!

Hoztam egy újabb részt. Valahogy most nem igazán „kaptam” ihletet,és szerintem nem sikerült annyira jól. Van egy rossz hírem. Most megyek 8-ba,valószínűleg még elfoglaltabb leszek,mint a nyáron. Hogy a blogolást meddig tudom összehangolni a tanulással,az majd kiderül.
Legközelebb a másik blogomnál lesz új rész.
Valószínűleg a két blog üzemeltetése nem fog együtt működni,ezért valamelyiket szüneteltetni fogom.
Erről mind a két blogomnál tudtok szavazni.
Szavazás: 2012. szeptember 01.-2012. szemtember 08-ig.
Amúgy a kommenteket,szavazatokat továbbra is várom.
Jó olvasást! Puszi: @LadyBirdStory


 15.fejezet

Petra

   Hátrálni kezdtem.A két idegen megijesztett.
-Mi vagyunk a Jedward!-mondták egyszerre.
K   ét tök idegen pasi állt előttem. Akik pláne semmiben nem különböztek egymástól. Első ránézésre.
   -Jhon vagyok-nyújtotta felém a kezét.
Félénken közelebb mentem hozzá.
-Petra-üdvözöltem.
-Én Edward lennék-mondta a másik.
-Örülök-mosolyogtam felé.
-Miért nézel ilyen furán?-kérdezte az egyik.
  Először nem tudtam neki válaszolni. Furcsán néztek ki.
-Rockerek vagytok?-kérdeztem,választ nem adva.
-Nem vagyunk rockerek-mosolygott ugyan az a fiú,aki feltette a kérdést.
-Bocsi,nekem ez most egy kicsit zavaros. Kik vagytok,és mit kerestek itt?
   Felmértem őket tetőtől talpig. Színes ruhák,szőke égbemeredő haj.
-Akkor mégegyszer.Mi vagyunk a Jedward,az előzenekar.
-Óóó.Így mindjárt minden világos…abb..A fiúk már elmentek-tudattam velük.-De gyertek be nyugodtan-mosolyogtam feléjük.
   A két idegen beljebb lépdelt az ajtón,majd leültettem őket a kanapéra.
-Csak nem ikrek vagytok?-kérdeztem őket.
-Na,bravo! Még valaki előtt lelepleződtünk!-nevetett fel a jobb oldalon ülő srác.
-Tudod,hova kell menni?-kérdezte a másik.
   Ekkor eszembe jutott,hogy Kendall adott egy cédulát,hogy hol vannak.
-Hát,itt van a hely-nyújtottam feléjük a címet.
-Király! Ide valósi vagy?
Megráztam a fejemet.
   -Pedig meg akartalak kérni,hogy segíts nekünk odatalálni,de akkor majd megoldjuk.
-Tényleg nem akarsz jönni?
Még mindig megrémített,hogy ennyire hasonlítanak.
-Elmehetek..De ki-kicsoda?
-Én Jhon,ő pedig Edward-mutatta be mégegyszer magukat Jhon.
-Jó,úgy is összefoglak titeket keverni,de nem baj. Felmentem felöltözni-muattama  lépcső irányába.
  Első gondolatom,miután megérkeztek az volt,hogy „Remek. Újabb idegesítő vendégek. Fáradt vagyoooook..”
Ez most sincs másképpen. Ma nem akartam kimozdulni.
Nagy nehezen felöltöztem,és levánszorogtam a lépcsőn.
  -Oké,én készen vagyok-tudattam volna velük,ám nem voltak sehol sem.
Viszont a két takarítónő megérkezett.
-Jó reggelt!-köszönt az egyik.
-Jó napot!-köszöntem illedelmesen vissza.-Nem látott esetleg errefele két „ilyen” hajú gyereket?-kérdeztem tőle,közben a kezemmel mutogattam. Utána rájöttem,hogy a „gyerek” szó helyett használhattam volna mást.
-Volt itt két fiú,igen. Arra mentek-mutatta  a hölgy az utat a kert felé.
-Köszönöm-mondtam és elkedztem rohanni a kert felé.
   A fiúk tényleg kint voltak. A hintaágyban ücsörögtek a kert hátsó részén. Odasétáltam hozzájuk. Gondoltam,hogy megjegyzem,hogy rosszabbak,mint két óvodás,de nem tettem.
-Indulhatunk?-néztem kérdőn rájuk.
-Fél pillanat..Kérdezhetek valamit?-nézett felém Jhon.
-Igen?
-Te ki is vagy pontosan,és,hogy is kerülsz bele a képbe?
 Akkor jutott eszembe,hogy még be sem mutatkoztam.
-Bocsi! Szóval Petra vagyok,és a One Dirctionnel jöttem Angliából.
-Angol vagy?-kérdezte vissza egyszerre.
-Igen.Miért ti?
-Írek vagyunk..Vagy Ikrek…Ahogy tetszik-poénkodott Edward.
  Elindultunk. Vagyis kimentünk a kapun,és onnantól tanácstalanok voltunk.
Gyalog mentünk.
  „Summer Avenue 115/A”-olvastam fel mégegyszer hangosan a címet.
-Tegnap Louisszal errefele mentünk,és itt láttam egy képet a stadionról-vettem az irányt a supermarket fele.
Végigmentünk a Baker Streeten,a Moon Streeten,és végül megérkeztünk a „Summer Avenune” utcatáblához.
-Ez nincs is olyan messze. Mióta laksz itt?-kérdezte Jhon.
-3 napja-válaszoltam,és büszke voltam magamra,hogy eltaláltam az utcához.
A további sétálás viszont már sok volt.
   A 30/C lakásnál tartottunk,de így is már közel 1 km-t gyalogoltunk.
-Hány éves vagy?-szólalt meg a mellettem sétáló Jhon.
-19 voltam májusban-válaszoltam.-Te?
-21 leszek októberben.
Szép csendben sétáltunk tovább.
  -Én ezt nem bírooom!-kiáltott fel Edward a 100/A paneltömbbnél.
-Kitartás Edward,már majdnem ott vagyunk!
Viszont az útszakasz elfogyott.
Egy nagy parkhoz értünk.
-Summer Avenune 114/C”.Ilyen nincs!-kiáltott fel Jhon,és ugrált dühében.
  Igen,ez vicces. 3 km-t tettünk meg,és mégsem értünk oda.
Leültünk egy padra.
-Felhívom Kendallt-sóhajtottam,és a mobilom után nyúltam.

Regina

  Nem írtam semmit vissza Petrának. Kisétáltam a fiúkhoz,akik még bőszen próbáltak.
Mikor kiértem láttam Kendallt,hogy telefonál.
-Kicsim,el tudsz velem jönni?-fogta meg Kendall a telefont.
-Hova?-kérdeztem vissza,azomban Kendall nem válaszolt. Maga után húzott,és beültetett a kisbuszba.
-Petra,és az előzenekar ott vannak abba a parkba,ahol mi tegnap leültünk.
-Hogy kerültek oda?
-Gondolom elkezdték megkeresni a stadiont,és ott ragadtak. Amúgy jó irányba mentek,csak  gyalogolhattak volna még 4 km-t-magyarázta Kendall,és elfordultunk jobbra.
Hamarosan meg is érkeztünk.
  Ekkor leesett,hogy Petra miét írta,hogy ecsetfejűek. Két szőke hajú gyerek állt előttem. Színes ruhába. Mindegy.
-Sziasztok!-köszönt nekik Kendall. Ezek szerintem már ismeri őket.
-Sziaa!-köszöntek egyszerre vissza. Elég érdekesek voltak,mert nem tudtam volna különbséget találni köztük.
Visszamentünk a stadionba. Útközben sokat beszélgettünk. Tényleg jó fejek.
-Már értem miért küldted az SMS-t.
-Milyen SMS-t? Nem küldtem neked semmit-válaszolt Petra.
Ekkor a mögöttünk ülő srác ravaszul elmosolyodott.
-Te voltál?-kérdeztem tőle.
-Ööö..neeeeem-mondta viccesen.
Tehát ő volt. Az úgy jó,hogy saját magukat le „ecsetfejűzi.”
Mikor odaértünk,Petraával sikítottunk. Mint két elmebeteg rajongó.
Beálltunk az első sorba és végighallgattuk a koncertet. Vagy háromszor.
Már kezdett sötétedni,mikor végeztek.
  -Éhes vagyoook!-nyüszögött Niall,és leült a színpad elejére.
-Én is-válaszolt neki Petra.
   Felsétáltunk a színpad elejére.
Szépen kivilágították.
Átkarolt hátulról Kendall,és a  fejét a vállamra helyezte.
-Fáradt vagyok..-suttogta a fülembe.
Már éppen fordultam volna felé,hogy megcsókoljam,mikor valaki megszakított minket.
-Vigyááááááááááááááááááááááááááááááááááázz!-tört meg Harry éles hangja a beszélgetésünket.

Mindenki a hang irányába rohant.

Petra

   Este felmentünk a kivilágított színpadra. Niallel,és Jhonnal beszélgettem,mikor Harry fülsüketítő kiabálása,megtörte a csendet.
-Mi történt?-futottunk oda hozzá.
Szóhoz sem jutottam a döbbenettől.
Lerohantunk a színpadról.
Louis és Zayn feküdt a színpad előtt. Eszméletlenül.
-Hívjatok mentőt!-kiabált Harry.
-Mit csináltatok?-kérdeztem,miközben próbáltam visszatartani a sírást.
-Louis meg Zayn hülyéskedtek,és leestek a színpadról-mondta szomorúan Harry.
A mentősök szerncsére hamar kiértek.
Bepattantunk a kisbuszba,és a kórház felé vettük az irányt.
Kendall,Regi,Harry,Liam,Niall és én kiszálltunk,a többiek pedig hazamentek.
Idegesen ültünk a váróba.
Végre kijött az orvos,akivel bemenni láttuk a fiúkat.
 -Louis William Tomlinson,és Zayn Jawaad Malik hozzátartozói?-jött felénk.
Bólintottunk.
-Tomlinson úrnak,eltört a jobb lába,és elszakadt a bal kezében a szalag.Malik úr viszont agyrázkódást szenvedett,és most kómában van.
A kezemmel eltakartam az arcomat,és belefúrtam Harry mellkasába.
 Még be sem mehettünk hozzájuk. Hazamentünk.
Az otthoniak is döbbenten fogadták a rossz hírt.
Regi egész este Kendallel volt. Én sem tudtam mit tenni,átmentem Harryhez.
-Harry jól vagy?-futottam oda hozzá,aki az ágy szélén ült,egy üveg pálinkával a kezében.
-Nem..Miattam van minden-kivettem az üveget  a kezéből,és leültem mellé.
-Mi történt?
-Én kergettem Louist vízzel,és fenyegettem,hogy leöntöm.
A szememmel a szőnyeget fürkésztem.
-Nem a te hibád-mondtam és szorosan megöleltem. A fiúból csak úgy áradt a pia szag.-Feküdj le,jó?-kérdeztem tőle,és már a kezemmel nyomtam is le őt az ágyra.
Eladludtunk.
Reggel Harry ébresztgetett.
-Jó reggelt Harold!-köszöntem neki kedvesen.
-Öltözz fel,megyünk a kórházba-mondta komolyan,és ellentmondást nem tűrő hnagon.
Megijedtem. Egyből a legrosszabbra gondoltam…

Regina

Este a döbbenttől nem akartam senkivel sem beszélni. Ha Zayn most „elmegy”,és soha többé nem láthatom,azt nem heverem ki. Megkérdeztem Kendallt,hogy aludhatok-e ma vele. Szükségem volt valakire,aki pátyolgat.
Végigbőgtem az estét,néha kicsit megnyugodtam,de újra eszembe jutott az egész jelenet. Álomba sírtam magam. Reggel a telefon keltett minket. A kórházból telefonáltak. Azonnal kelltettem Kendallt,hogy be kell mennünk. Felvertük a fél társaságot. Nem bírom…


~Szavazni,kommentelni ne felejtsetek el..~

Haaarmadiiik dííj! :)

Sziasztok!  

Újabb elismerésben van részem! A blogom megkapta a hramadik díját is! Köszönet érte Beatrix Birkásnak.

11 dolog rólam:

-Kedvenc évszakom a nyár♥
-Szeretek muffint sütni *-*
-6 éve táncolok
-Szőke a hajam
-Zöld a szemem
-Májusban születtem
-Majd valahol a médiában szeretnék elhelyezkedni
-Nem voltam még külföldön,de L.A-be és Londonba szívesen elmennék.
-Nem játszok hangszeren
-Imádom a kézilabdát
-Nagyon örlök minden elismerésnek J


-Mi a beceneved? Tegnap ragadt rám egy becenév „Picúr.” De ez még nagy új „név.” :P :D
-Van állatod?! Ha igen milyen fajta? Nincs kisállatom.
-Hányadikos vagy? Most megyek 8.-ba,
-Kedvenc banda a 1D-n kívül? Jedward♥.
-Kedvenc színésznő/színész? Kendall Schmidt.
-Kedvenc tantárgy (Ha van perszeee)? Nagy kedvencem nincs,de az angollal egész jó „barátságba” vagyok. J
-Kedvenc szín? Zöld,sárga.
-Kedvenc sorozat? Nincs.
-Melyik megyében laksz? Fejér megyében.
-Bármilyen kedvenc dal? Jedward: Young Love ♥
-Mióta blogolsz? Idén júniusban kezdtem el írni a másik blogomat. J

És bocsánat,de megint nem folytatom a láncot,mert mint már említettem,a blgoversenyre „gyúrok”.

14.fejezet-Próba

Sziasztok!

Meghoztam az új részt! Most nincs kedvem bevezetőt írni. Csak a szokásosokat kéram,komment szavazás.
Jó olvasást!
Puszi: @LadyBirdStory

14.fejezet-Próba

Regina

    -Most mégis mi a francot csináljuk?-estem egyik kétségből,a másikba.
-Szóljunk Louiséknak!-mondta Petra és elindult az ajtó fele.

    Belopóztunk a fiúkhoz,és  ébresztgetni kezdtük őket.
-Nem megyek sehova-húzta magára a takarót Harry.
-Figyelj,bééjbiiiiiíí-simogatta meg Harryt Petra.
   Harry álmosan felült,és egy puszit adott Petrának.
-Igen?-kérdezte álmos hangon.
Petra nem szólt semmit,csak bájosan bámulták egymást Harryvel.
-Valaki van odalent!-kiáltottam fel,mert már nem bírtam tovább nézni őket.
  Ekkor hirtelen elkapták egymásról a tekintetüket,és engem néztek. Louis is felült az ágyban.
-Ki az? Nem az egyik fiú?-kérdezte Harry.
-Nem-válaszolt Petra.
-Valami idegen pasi-folytattam.
-Ahha..Betörő?!-kapcsolt Louis.
-Végre valaki!-sóhajtottam fel.
    Harry,és Louis kikecmeregtek az ágyból.
Fogtam a magassarkúmat,Petra meg egy fésűt.
Harry és Louis ,félmeztelenül egy baseballütővel jöttek.
-A felsőtestetekkel akarjátok elijeszteni?-kérdezte röhögve Petra.
-És honnan van a baseball ütő?-néztem én is.
Louis és Harry egyszerre legyintettek.
Lelopakodtunk a  lépcsőn.
  -Ez nem betörő!-suttogta Louis.-Vagy különben miért feküdt volna le?
-Hat óra van…Senki sem lenne fent-ráztam meg a fejemet.
    Közelebb lépdeltünk hozzá.
-Nézd,azt a felsőtestet!-kiálltott fel Petra.
-Csak halkaaaaaaabban-fordultam az idegen felé.
-Szeretem az ilyen betörőket-mosolygott Petra.
Bólintottam.
-Haveeer-mondta elnyújtott hangon Louis.-Mi legyen?
   Petrával megrántottuk a vállunkat olyan „nem-tudom-de-most-nem-is-érdekel” stílusban.
-Itt van három bőrönd! Mit vitt volna el?-mutatott Harry az ajtó előtt álló 3 bőröndre.
Az idegen elkezdett mocorogni.
Gyorsan hátrébb futottunk.
A fiúkkal elbújtunk a konyhaszekrény mögött.
   -Mintha valami akciófilmben lennénk!-suttogta Louis.
Felálltunk,és ismét közelebb mentünk. Harry elkezdte tologatni a bőröndöket.
    Erőlködését látva,nehezek lehettek.
-Huh-mondta miután arrébb vitte az egyik bőröndöt.
    Petráékkal csak néztük a szerencsétlenkedését. Talán segíteni kellett volna neki,mert eldőlt az egiky bőrönd. A zajra Kendall motoszkált le a képcsőn.
-Mit csináltok?-kérdezte álmosan.
Egyszerre a betörő felé mutattunk.
  -Jon! Hazajöttél?!-rohant oda az alvó alakhoz Kendall.
Egymásra néztünk.
  -Honnan ismeri Kendall a betörőt?-kérdezte Louis.-Állj,akkor nem is betörő…-esett le neki.
Közelebb lépdeltünk.
 -Azt hittétek,hogy betörő,igaz?-nézett ránk furcsán Kendall.
  -Ááá..nem..nem-magyrázkodtunk,és szépen lassan eldobtuk a kezünkben lévő dolgokat.
Kendall közelebb lépdelt felénk,és felvette a földről az eldobott magassarkúmat.
  -Ez miért van nálad,hajnali 7-kor?-kérdezte,miközben a szemöldökét huzogatta.
-Felpróbáltam-mondtam és kikaptam a kezéből a cipőt.
-Jon,ők itt az idióta barátaim,akik azt hitték rád,hogy betörő vagy-mutatott felénk.

Petra

  Éreztem,hogy egyre vörösebb,és vörösebb leszek. Hogy is nem gondoltunk arra,hogy akár ismerős is lehet?
Regire néztem,aki fulldoklott a röhögéstől.
  -Akkor,ha semmi sincs,mi megyünk-mondta Louis,és megfogta a kezemet.
Én Regiét,ő pedig Harryét,és szépen felballagtunk a lépcsőn.
   A fiúk szobájába mentünk. Ahogy Harry becsukta az ajtót,hihetetlen hangos röhögés tört elő mindenkiből.
-A pasid tuti szőkenőnek néz majd!-röhögött Harry,és Regi felé mutatott.
-Húúú..Ezt a viccet Harold! Szakadok!-mondta gúnyosan Regi.
   Átsétáltunk a saját szobánkba,és visszafeküdtünk aludni.
Sokáig forgolódtam,mire sikerült visszaaludnom.
   Mikor felébredtem,Regi már nem volt a szobában. Ránéztem az órára 11:04.
Lesétáltam a lépcsőn.
   -Na végre! Jó reggelt!-köszöntött Niall.
-Szia Szőkeség!-túrtam bele a hajába.
  Akkor tűnt csak fel,hogy már mindenki fel van öltözve.
-Hova mentek?-kérdeztem kíváncsian.
-Próbálni megyünk! Jössz?-nézett rám Kendall.
-Nem..Bocsi,de most kihagyom…-ráztam meg a fejemet.
-Jó,oké-lépdelt hozzám közelebb.-Akkor! A takarítónők Klotild és Teresa kb. egy óra múlva itt vannak,kedvesek biztos nem fognak zavarni. Ha pedig meggondolod magadat,itt  a cím-nyomott a kezembe egy papírt.
Bólintottam.
  A többiek szépen elmentek.
Elhelyezkedtem a kanapén,és bekapcsoltam a TV-t.
   Egy hangra lettem figyelmes,valaki trappol le a lépcsőn.
Hátrafordultam,és szembe találtam magam a „betörővel.”
-Bocs…A többiek már elmentek?-kérdezte.
-Öööö..Igen-mondtam.
-Jon-nyújtott kezet.
-Örülök,Petra-válaszoltam.
-Elnézést,most sietek-mondta és már el is viharzott.
   Értetlenül néztem magam elé pár másodpercig,majd a konyha felé vettem az irányt.
  Kerestem joghurtot meg müzlit,és egy takaró kíséretében ismét befészkeltem magam a TV elé.
  Éppen elbóbiskoltam,mikor valaki csöngetett. Gondoltam a takarítónők azok.
Szép kómásan pizsiben odaballagtam az ajtóhoz.
Kicsit meglepett a látvány.
-Klotild,és Teresa?-néztem értetlenül.
A két idegen megrázta a fejét,és kórusban kezdte:
-Mi vagyunk a….

Regina

   Reggel 9:00-kor magamtól ébredtem. Nem is értem. Hulla fáradt voltam,mert hajnalban aludtam el.
  Lementem a nappaliba. Liam már reggelit csinált,Harry és Louis pedig az asztalnál könyökölve beszélgettek.
  -Szép jó reggel!-köszöntem.
-Szia Regi,Petra még alszik?-kérdezte Louis.
-Ahha-válaszoltam,és odasétáltam Liamhoz.
-Mi jót csinálsz,Apa?-mosolyogtam felé,és felültem a konyhapultra.
-Hát,kislányom,bármilyen meglepő,reggelit.
   Ránéztem a készülő kajára.
Sonkás-sajtos kenyér.
  -Én is kérhetek?-kérdeztem tőle.
-Persze-válaszolt,és neki is látott megcsinálni az enyémet.
   Mire visszaértünk,már Niall,és Zayn is fent volt.
-Sziasztok!-köszöntem nekik,és leültem Zayn és Harry mellé.
Elfogyasztottuk a reggelit. A fiúk felmentek,öltözni,addig én nekiálltam elmosogatni.
Hallottam,hogy valaki jön-megy a lépcsőn.
Hirtelen megéreztem két kezet a csípőmön.
   -Jó reggelt,baba-köszöntött Kendall.
-Szia-töröltem meg a kezemet,és megöleltem.
-Kényelmes volt a póló?-kérdezte.
-Ahha-mosolyogtam.-Kérsz reggelit?
-Nem,köszi,majd később eszem.
   Befejeztem a mosogatást.
Carlos és Logan sétált le a lépcsőn.
   -Sziasztok!-köszöntek,és megrohamozták a hűtőt.

-Ööö..Helló-válaszoltam,mert kis híján fellöktek.
-Te meg hol voltál?-nézett kérdőn Kendall Carlosra.
-A játékteremben aludtunk-válaszolt egyszerűen Carlos.
Logan csak bólintott egyet.
Louis ismét lejött.
  -Petra még mindig alszik?-kérdezte tőlem.
-Igen,még midnig…De miért van most szükséged Petrára?-néztem rá.
-Hogy befejezzék,amit este elkezdtek-mutogatott Kendall.
-Khm..Nem. Beszélnem kell vele. Most!-fordult el Louis,és leült a kanapéra.
Összenéztünk Kendallel.Mi lehet ennyire fontos?
  -KI VOLT EZ?!-jött le övültözve Halston és Jessie.
Louisra néztem. Vigyorra húzódott a szája.
-KI VOLT EZ?! HA??-üvöltött még mindig torkaszakadtából Halston.
-Én tudom-mondta pókerarccal Louis.
Kendallel elkezdtünk nevetni.
  -Ti voltatok? Te,Kendall?-kérdezte dühösen Jessie,és a ragasztós haját vizsgálta.
-Úgy is valamelyik mocsok csinálta ezt! Nem hagyjuk magunkat! Gyerünk,Jess! Kapjunk fel egy sapit,és irány a fodrász!-nyávogott Halston.
  Felmentek az emeletre,majd pár perc múlva, 10 kg sminkkel az arcukon elindultak a fodrászhoz.
-Hölgyeim! Csak szólok,hogy 35 °C van árnyékban! De jó szórakozás!-kiabált utánuk Kendall.
A lányok tudomást sem véve a beszólásról kisétáltak az ajtón.
-Melyik az az idióta,aki itt kiabál nekem!-dühöngött James.
-A batárnőd!-szólt vissza Kendall.
-Ahh…-sóhajtott James.
  Akkor láttam csak,hogy mennyire ki van dekorálva.
-Ezt ki csinálta,amúgy?-nézett végig magán.
Rúzsfoltok itt,rúzsfoltok ott.
-Szexi vagy-nevetett Louis.
  Ekkor leesett valami. Félrehívtam Lout.
-Ti tegnap nem is répárét mentetek a Supermarketbe! Ti megszivattatok mindenkit,és ahhoz kellettek a cuccok! Igazam van,vagy igazam van?
-Tévedsz!-vágta rá Louis.
-A-a! Ismerlek titeket! Szóval,ki maradt még ki?
Louis megadóan pillantott rám.
-Jó,mi votunk azok,de pssszt! És még Logan maradt ki.
-Mit csináltatok vele?
-Titok!-mondta és elsétált.
Egy órán belül mindmeki felkelt,és elkészült.
A mai program,próba.
Már majdnem mindenki készen volt 11:00-kor,de csak 12:30-ra kellett menni.
11:00 után Petra is letévedt a földszintre,és tudatta velünk,hogy nem jön.
Így hát elindultunk.
Megálltunk az L.A. Stadion előtt.
-Az előzenekar még nincs itt!-tudatta velünk egy hölgy.
Bementünk a hatalmas stadionba.
-Vááóó!-mondta Zayn,Niall,és Harry egyszerre.
A csodálkozások közepette megjelent egy nő,és egy férfi.
-Sziasztok! Rob vagyok-mondta a férfi.
-Én pedig Clarissa,de mindenki csak Clarnek szólít. Mi leszünk a  következő két hónapban a koncertekért felelős emberek.
-Oké-rántott vállat Louis.
Ránéztem Kendallre,olyan „tudod-hogy-ezek-kik?” nézéssel,de ő megrázta a fejét.
-Gyertek utánam!-mondta Clar,és mi követtük őt.
-Ennyien vagytok,igaz?-kérdezte Rob.
-Van még egy másik lány,aki velünk jött-szólt neki Harry.
-Értem. Neve?
-Petra Schmidt-válaszolt Louis.
-Oké,felírtam. Még valaki?
Elég katonásan ment a dolog. Szóltunk még Halstonról,de Jessieről nem.
-A menedzsereitek összeállítottak egy dal-listát,hogy mit fogtok énekelni!-vázolta fel Rob.
-Mi pedig kicsit átírtuk a dolgot,például összevontuk a szólókat-mondta Clar.
-Mi?! Nincs szóló?-kérdezte Niall.
-Nincs-válaszolt nemes egyszerűséggel a nő.
A kezünkbe nyomták a listát.

1. Forever Young
2. If I  ruled the world
3. I want
4. Boyfriend
5. One thing
6. Halfway There
7. Moments
8. Worldwide
9. Invisible
10. Up all night
11. Music Sounds Better with You
12. What makes you beautiful

-Ahha,és akkor kivették belőle a szólókat?-kérdezte Harry.
-Igen-bólogatott Clar.
  A fiúk elkezdtek próbálni,én addig körülnéztem az öltözőben.
-Ez így nem fog menni,állj!-hallottam Rob hangját,kikukucskáltam.
A fiúk szöveggel a kezükben álltak.
Zayn sétált az öltöző fele,próbáltam elbújni,de nem sikerült.
-Ahh-sóhajtott,majd ledobta magát az egyik fotelba.
-Mi a baj?-kérdeztemert láttam,hogy valami nem stimmel.
-Semmi. A második dalnál tartunk,de már nem áll össze. Meg kellett volna kapniuk a dalszöveg,meg kottát,ahogy nekünk is. Elcseszték-mondta Zayn,majd beleivott a vízbe.
Szomorúan néztem magam elé.
Visszament,én pedig írtam egy SMS-t Petrának.
„Unatkozok..Nem állnak össze a dolgok. Mit csinálsz?”
Pár perc múlva egy elég érdekes választ kaptam:
„Két Ecsetfejűvel lógok…Furcsák…És ketten vannak…”
Idiótán néztem magam elé. „Ecsetfejűek?”……..

13.fejezet-Otthon édes otthon!//\\Niall?!

          
Regina

   Több órán keresztül köröztünk a városban.
Az utcán csak részeg fiatalok voltak,akiktől nehezen tudtunk volna segítséget kérni.
Leültünk az egyik padra.
   -Hány óra lehet?-ásítozott Kendall.
-Most múlt 4:00-pillantottam az órámra.
-Nem kéne valakit otthonról felívni?-kérdezte a fiú.
-És mire mennénk vele?
-Nemtom-vont vállat Kendall,majd elfordult tőlem.
   Először nem is tűnt fel,az álmosságtól majd leragadtak a szemeim.
Majd mikor már vagy 5 perce nem figyelt felém,felálltam,és elé sétáltam.
-Mi  a baj?-kérdeztem,mert a fiúnak a kezébe volt temetve az arca.
-Semmi-motyogott a kezei mögül.
   Finoman lebontottam a kezeit az arca elől. Szomorú fejet vágott.
Mégegyszer megkérdeztem:
  -Mi a baj,Kendall?-hatásosabb akartam lenni,ezért a nevét is odaraktam.
-Ahh-sóhajtott.-Elszúrtam.
Nem értettem.
   -Mit szúrtál el?
-A randit..Először majdnem felégetek egy éttermet,most meg eltévedek veled L.A.-ben.
-Szeretek veled eltévedve lenni-öleltem meg.-Egyébként meg,én is „belerondítottam” az idióta „sztár- vagy-én-meg-nem-és-ez-úgy-sem-fog-működni” dologgal.
-De jogosan-puszilta meg a holmokomat a fiú,majd felállt,és mentünk tovább.
Még kb. fél óra kószálás után,Kendall hirtelen felkiálltott:
   -Tudom hol vagyunk,gyere!-megfogta a kezemet,és húzott maga után.
 Egy stadion előtt mentünk el.
-Hol vagyunk?-kérdeztem kívácsian.
-Itt fogunk felépni-mosolygott Kendall.
-Ahha…! És mi a neve?
-Los Angeles Stadium-mutatott Kendall a táblára.
-Jó,bocsi vak vagyok..Amúgy találó név..-jegyeztem meg.
-Igen az-állapított meg Kendall is.
-És messze vagyunk még a villától?-kérdeztem reménykedve.
-Igen-mondta szomorúan Kendall.-Szóval szerintem taxit fogunk,és hazamegyünk.
   Így is tettünk. Beszálltunk a kocsiba,Kendall bemondta a címet,és elindultunk.
Egy csomó panelház előtt mentünk el,mire nekem is kezdett ismerős lenni a hely.
A repülőtér előtt haladtunk el.
   Mikor már majdnem sikerült volna elaludnom,Kendall megszólalt:
-Megérkeztünk.
Kivánszorogtam a kocsiból,és a kapu felé vettem az irányt. Már elég világos volt.


Petra

   Hátrafordultam,hogy ki az isten veregeti a vállamat. Louis volt az.
-Mit akarsz Tommo?-kérdeztem álmos hangon.
-Le kell mennünk-tudatta velem Louis.
-Mégis mi a francnak?-értetlenkedtem.
-Mert különben lemaradunk Regiékről-mondta,és már el is indult az ajtó irányába.
    Igaza volt. Megfogtam a  takarómat,és Louis után csoszogtam.
Lent  a nappaliba viszont már volt valaki.

   Niall aludt a közepes kanapén összegömbölyödve. A hasáról a firkálások,már nem nagyon látszottak.
-De édes,istenem-hajoltam egészen közel hozzá.
-Engem is szoktál nézegetni,mikor alszom?-kérdezte sértődékeny hangon Louis.
-Te szoktál engem-tudattam vele.
-Ezt meg honnan tudod?-kérdezte ingerülten.-Harry!-kiáltott fel.
Én csak bőszen bólogattam.
    Niall elkezdett mocorogni.Kinyitotta a szemét,majd mikor megállaoította,hogy kik keltették fel őt,szomorú,és egyben álmos hangon kérdezte:
-Miért csináltátok ezt velem?-mutatott a hasára.
-Nem mi voltunk azok-rakta maga elé a kezét Louis.
-Ahha..Nagyon vices felismerem Puszedli írását..-nézett felém.
-Puszedli?!-sétáltam közelebb hozzá.
-Álmos vagyok-ült fel,és magához húzott.
-Édeeeeeskéém-mosolyogtam felé,és beleültem az ölébe.
-Becézgessétek egymást nyugodtan-mondta sértődékeny hangon Louis,majd ledobta magát mellénk.
-Édeeskééém-mondtam neki is.
-Így már jobb-vigyorgott Louis.
Átkaroltam Niall nyakát,és a mellkasára dőltem. Niall is átölelt.
   -Veletek meg mi a szar van?!-ámuldozott Louis.-Milyen nagy puszipajtik lettetek!
-Vagy csak féltékeny vagy,mert engem ölelget-nyújtotta ki a nyelvét Niall.
-Nem vagyok féltékeny..Csak furcsa volt ez a jelenet.
Pár perces csend után mocorgást hallottunk az emeletről.
   Harry sétált le a lépcsőn tök kómásan.
-Louis,Anyukád keres-ásított egyet.-Petra,Niall ölében? Szar  a szemem,vagy tényleg ott ülsz?-hirtelen eltűnt az álmosság a hangjából.
-Na..Az is féltékeny-suttogta a fülembe a szőkeség.
    Harry közelebb jött,és szemrehányóan nézett ránk.
-Jól nézel ki Niall-mutatott az alkoholosfilces alkotásra.
-Tudom-sóhajtott a fiú.
Louis felszáguldott a lépcsőn,Harry pedig után ment.
Niallel ketten maradtunk.
   Kimásztam az öléből,és a konyha felé indultam.
A nappaliba le voltak engedve a redőnyök,villanyt kapcsoltam,hogy lássak valamit.
Éppen a hűtőben kezdtem valami innivaló után nézni,mikor hirtelen elment az áram.
-Niall!-kiáltottam fel.
-Itt vagyok-válaszolt Niall.
   Hallottam,ahogy kikecmereg a kanapéból,és elindul felém.
-Nem látlak-tudatta velem.
-Én sem téged,de innen jön a hang szóval..-beszéltem hozzá,közben közeledtem felé.
Hirtelen érteztem két kezet a lábamon.
-Itt vagyok-csúsztatta feljebb kezét a fiú,majd megölelt.
Félek a sötétben kiskorom óta.
  -Látod Harryt reggel tőle nem ijedsz meg,a sötétben meg félsz?-suttogta viccesen a fülembe.
-Igen-válaszoltam egyszerűen,kibújtam az öleléséből,megfogtam a kezét,és a nappali felé mentem.
  A telefonomat kerestem,mikor lépteket hallottam a lépcsőről. Gondoltam Louis az.
-Vúúúúú-mondta az a valaki a lépcsőről,aki nem Louis volt.
Közelebb húzódtam Niallhoz.
  -Ne félj,kicsilány én vagyok-mondta Zayn,majd világítani kezdett a telefonjával.
-Rossz vicc volt,Malik! Tudod,hogy félek a sötétben-bújtam még közelebb az ír fiúhoz.
-Húzzúk fel a redőnyöket! Lassan már világosodik-tanácsolta Niall.
Felhúztuk,majd leültünk a kanapéra.
  -Jobban vagy Zayn?-kérdeztem.
-Regi miatt? Még nem..De majd kiheverem…-állt hozzá pozitívan a fiú.
-Ne legyél miatta szomorú..Los Angeles tele van jobbnál jobb csajokkal!-mondta Niall.
   Zayn,csak felhúzta a lábát,és fejét ráhelyezte.
-Nem tudodm-suttogta.
   Fél órán keresztül üldögéltünk ott,majd Zayn és Niall felment.
Louis nem sokkal később jött vissza.
-Öt óra van lassan..Hol a francba vannak?-kérdezte,majd hallottuk,hogy csukódik a kapu.
Gyorsan átültem a fotelba,és alvást színleltem. Louis kiterült  a kanapén.


Regina

-Álmos vagyok-vánszorogtunk be az ajtón.
-Én is,jó éjt..Izé reggelt-mondta Kendall,magához ölelt,és felment.
  Én is felfele vettem az irányt.
Petrát nem találtam a szobánkba. Gondoltam,hogy  a fiúkkal alszik.
Átmentem a „Larry Stylinson” szobába. Harry aludt egyedül az ágyon.
-Petra?-ébresztgettem.
-Lent voltak Louisszal-húzta a fejére a takarót Harry.
Lementem. Viszont Petráék nem voltak sehol. Kezdtem mérges lenni.
   Felmentem ismét,majd láttam,hogy Petra és Louis vihogva fut a fiúk szobájától.


Petra

   Regináék észre sem vettek minket.
Miután eltűntek,felmentünk Kendall szobájához.
A fülünket az ajtóra tapasztottuk.
  -Mi a szar ez? Vízibomba? Ez meg kinek a hülye ötlete volt?-hallottuk bentről.
Louisszak összepacsizunk,amit valószíűleg meghallott bentről Kendall.
-Sejthettem volna!-mondta,és hozzávágta az egyik lufit Louishoz.
Elrohantunk.
   Regivel találtuk szembe magunkat.
-Már megint szivattatok? Mi ez a póló rajtad Petra? És hol voltatok?-záporoztak a kérdések.
Louis elkezdett bólogatni,én pedig elmeséltem azt,hogy került rám a póló.
-Akkor tehát nekem sincs pizsim-állapította meg a barátnőm.
  Louis most megrázta a fejét.

Regina

  Sóhajtottam egyet,és Kendall szobája felé indultam.
Bekopogtam,majd válasz nélkül benyitottam.
  -Bocsi-csuktam rá egyből,mikor megláttam,hogy csak egy törölköző van rajta.
-Nem zavarsz-nyitotta ki az ajtót Kendall.
-Én…csak…ööö..én..csak…-dadogtam,miközben folyamatosan a felsőtestét fürkésztem.
-Látom tetszik-mosolygott Kendall.
  Tuti,hogy nagyon elpirultam.
-Pizsit kérsz?-kacsintott Kendall.
Bólintottam.
Felém nyújtot egy felsőt,amire az volt ráírva,hogy „ I love You”.
-Romantikusabban akartam átadni,de így alakult.
Elmosolyogtam,megcsókoltam a fiút,majd a szobánk felé mentem.
   Lezuhanyoztam,lefeküdtem az ágyra,és mély álomba merültem.
Pár óra múlva zörgést hallottam lentről. Először azt gondoltam,hogy a fiúk azok.
Lementem a lépcsőhöz megnézni, hogy mi történik odalent.
Nem láttam senkit.
  Visszamentem a szobánkba,kényelmesen elhelyezkedtem,majd pár perc múlva megint hallottam a hangokat.
Felkeltettem Petrát.
  Odasétáltunk a lépcsőhöz,majd lenéztünk. Senki.
Teljesen lementünk,mikor egy férfit pillantottunk meg,aki kényelmesen fekszik a kanapén.
Hátrahőköltünk,és felszaladtunk a szobánkhoz.
-Ez meg ki lehet? Betörő?-kérdeztem.
-Nem tudom…-mondta kétségbeesett hangon Petra.-Félek-suttogta,mire bólintottam.


Köszönöm szépen,a kommenteket/szavazatokat. Örülök,hogy tetszik nektek,és próbálok sietni a következő résszel. A helyesírási hibákért bocsi. Ha a vége kicsit unalmas lett,azért is elnézést. Remélem azért tetszik.
Puszi.
@LadyBirdStory

12.fejezet-Khm...Romantika..

 Regina

  -Kicsöng-tájékoztattam Kendallt,miután tárcsáztam Liamet.
-Haló? Regii..Mit akarsz?-kérdezte kómásan Liam.
-Te hívtál Liam..-magyaráztam neki.
-Én biztos nem. Éppen az igazak álmát aludtam.
-Ez különös..-csóváltam a fejemet.-Ha semmi sincs,akkor szia,és bocsi,hogy felkeltettelek-kértem tőle elnézést.
-Semmi baj..Amúgy még mindig a  randin vagytok?
-Igen,Liam-mosolyogtam el magam.
-Okés,rendebn,szia.
-Puszi Liam.
-Semmit nem akart-csúsztattam a telefonomat a zsebembe.
-Az furcsa-állapította meg Kendall.-De akkor ki volt az?
   Széttártam a kezeimet.
-Nem tudom.
-Jól van,most már mindegy.
   Kendall megfogta a kezemet,és sétáltunk tovább,a sötét utcán.
-Hova megyünk?-kérdeztem izgatottan.
-Előre,és utána balra-magyarázta Kendall.
-Nem úgy értem-néztem rá.
-Tudom,hogy érted. De ez még meglepetés.
-Ma már nem bírok ki több meglepetést!-tájékoztattam.
   Szép csendesen sétáltunk tovább,majd ,ahogy Kendall mondta,elfordultunk balra.
Hallottam a tenger zúgását,de nem akartam hinni a fülemnek.
  -Te a tengerpartra hoztál,éjszaka fél kettőkor?-kérdeztem viccesen.
-Miért nem tetszik?-mosolygott felém.
-Azt hittem,hogy ilyen őrültségeket,csak Petra tud kitalálni..De úgy látszik,hogy tévedtem.
-Valószínű-nyomott egy puszit az arcomra.
   Odasétáltunk a tengerhez. Világítottak a csillagok,és a Hold is.
-Ez gyönyörű-bújtam oda hozzá.
-Ahogy te is-ölelt meg Kendall.
   Csak álldogáltunk,és gyönyörködtünk a csillagokban.
-Mit gondolsz rólam?-szakította meg Kendall a romantikus csendet.
-Hogy mondtad?-kérdeztem visssza,mert nem igazán akartam hinni a fülemnek.
-Mit gondolsz rólam?-tette fel mégegyszer a kérdést.
-Nem igazán értelek..Mondjam el a véleményemet azután,hogy 2 napja ismerlek?
-Ahha-mosolygott,majd elengedett.
-Hát-kezdtem drámaian.-Egy nagyon aranyos,segítőkész embert ismertem meg benned. Akivel lehet beszélgetni,hülyéskedni,és még a legjobb barátnőmre is vigyázol. Remek társasági ember vagy..Ja és nagyszerűen csókolsz-fordítottam el a fejemet.
-Ez szép-mondta,és egy puszit adtott a nyakamra.
-És neked? Mi a véleményed rólam?
-Gyönyörű vagy,kívül,-belül. Szeretek veled beszélgetni. Tetszik,hogy mindenre nyitott vagy,és az is,hogy remekelsz barátként is. Örülök,hogy megismerhettelek-ölelt magához a fiú.
-Értem. Ennek nagyon örülök-bólintottam.
   Megfogta a kezemet,és arrébb sétáltunk.
-Nézd a lábnyomaink-fordította meg a fejemet.
-Jól mutatnak egymás mellett-állapítottam meg.
-Szerintem is-húzódott hozzám nagyon közel.
   Belenéztem a szemébe.
Kezeit átfonta a csípőm körül. Szinte a hideg is kirázott.
  Közelebb,és közelebb került egymáshoz az arcunk.
-Várj,Kendall..Én nem..-húzódtam el tőle.
-Mi nem?-nézett értetlenül.
-Akármilyen szépeket is mondtál rólam,ez nem fog működni.
-Mi? Mégis miért?-kérdezte csalódottan.
-Azért mer te híresség vagy. Én pedig egy Londoni lány,a kávézóból. Még én muffint eszek,te kaviárt-fogalmaztam meg.
-Utálom a kaviárt-nézett értetlenül Kendall.
-Jó..De a hasonlatomat érted?
-Igen..De engem nem zavar..Szeretem a „Londoni lányokat a kávézóból..”
-De nem tudom..Én ebbe még nem vagyok biztos..-kerestem elő a telefonomat. Igazából nem akartam vele semmit,csak kínomban vettem elő.
-Figyelj-fogta meg az államat Kendall.-Én is csak egy Kansasi srác vagyok..De volt egy álmom,és valóra váltottam. Nem vagyok elkényeztetett popsztár. Neked nincs valami álmod?
Megvakartam a tarkómat.
Kendall nagyot sóhajtott.
Nem válaszoltam a kérdésére.
-Itt van ez a telefon-fogta meg a csuklómat.-Tegyük fel,hogy most ezen felhívod Petrát. Mit mondana?
    Láttam a szemében a kíváncsiságot.
-Hát valószínűleg azzal kezdené,hogy nem akar keresztanyuka lenni,de ha már így alakult akkor a gyerek neve legyen Petra. Azután elmondanám neki,hogy mi a szitu,és mondana valami okosságot.
   Kendall elnevette magát.
-Milyen okosságot?-kérdezte.
-Szerintem azt,hogy ne legyek ekkora idióta,egoista állat,hogy csak magammal foglalkozom. Mert van egy srác,aki tényleg megtenne mindent,mert bírengem. És ha elszalasztom ezt a lehetőséget,örökké bánni fogom.
Kendall bólintott.
   -Ja meg a végére még mondana valamit Fürtöskéről,az ír manónkról,,vagy Louisról.
-És szerinted igaz lenne Petrának?-húzódott egész közel hozzám.
-Mindig igaza van. Vagyis általában.
-Akkor?-nézett felém bizakodva Kendall.
-Nem..Te egy híresség vagy,én pedig egy senki.
-Nem érdekel-ölelt magához Kendall.
  Az arcunk megint közeledni kezdett egymáshoz. Miliméterek választották el a szánkat. Majd még „utoljára” Kendall szemébe néztem,majd megcsókolt.
Csók után megfogta a kezeimet.
-Ha szeretnél velem lenni akkor ölelj meg most,vagy hallgass örökre.
   Megöleltem. Habár ebben még nem voltam  teljesen biztos. Biztatóan felém mosolygott.
-Csak egy esélyt..Jó?-fordította el oldalra a fejét.
Sóhajtottam egyet,és bólintottam.
  -Amúgy így ismered Petrát? Ezt mondta volna?-kérdezte,miközben leültünk a homokba.
-Hogy ismerem-e?! Több,mint 15 éve elválaszthatatlanok vagyunk!
-Oh..értem-vigyorgott Kendall.-Kaotikus lány..Vagy csak nekem tűnik így?
-Az biztos,hogy idióta,de a kaotikust,hogy érted?
-Hát úgy,hogy igazából nincs barátja,de mégis szimpi neki Niall,Harry és Louis.
-Ez egy hosszú sztori. Ha akarja majd elmeséli,ezért ne ítéld el őt. Neki pont jó így,3 fiú és 1 lány haver. És egyébként is tudok karatézni!
-Jól van,nem bántásból mondtam..De szerinted kivel járna?
-Látom mennyire érdekel téged..De miért?-nevettem.-Amúgy szerintem senkivel sem jönne össze. Miért szerinted kivel?
-Jó,igen erre egy kicsit rájátszottam. Nem is tudom,hogy miért érdekel. Csak úgy. És ha már kérdezel,szerintem Niallal jönne össze.
-What the fuck?-húztam fel a szemöldökömet.-Niall?!
-Igen..Mivan? Mi ez a szemöldökrángatás,meg az idióta hangsúly?-kérdezte értetlenül a srác.
-Ezt magyarázd meg kérlek…-csóváltam a fejemet.
-Mindig „Kicsi ír manónak” hívja..Vagy ez neked még nem tűnt fel?-nézett értetlenül maga elé Kendall.
-Niallt mindenki „Kicsi ír manónak” hívja-mosolyogtam felé.
-De..
-Zárjuk le ezt a témát jó? Ha Petra ezt hallotta volna,oda lenne meg vissza..Hát még Niall. A magasságára mondjuk,hogy „kicsi”,és mivel ír,ebből jön az „ír manó.” Érted?
-Oké..Talán értem. Lezártam.Amúgy.. Furcsák vagytok,ti britek.
-Nem furcsák,különlegesek-néztem titokzatosan.
    Kendall elmosolyodott,majd magához ölelt.
-Én már kezdek fázni. Nem indulunk haza?-kérdeztem.
-Gyere-húzott fel Kendall.
   Majd a sötétben kéz a kézben elindultunk.
-Tudok egy másik utat-mondta Kendall.
-Rendben-bólintottam beleegyezően.
    Kb. 10 perc volt mire az étteremtől leértünk a partra. Ám most még 20 perc után sem voltunk sehol.
-Eltévedtünk ugye?-fúrtam bele a fejemet a vállába.
-Ura vagyok a helyzetnek…-mondta kétségbeesetten Kendall.

Petra

  Louis közelebb,és közelebb lépdelt felém. Kicsit  félreérthető volt. Idegesen harapdálni kezdetem a számat.
   Valami furcsa volt Louisban. Kihúztam magamat,hátha jobban látok.
Ekkor Louis megadta a „jelet”. Kisfiús mosolyra húzta a száját. Hirtelen én is közelebb lépdeltem hozzá.
-Tudom,hogy nálad van a pizsim…-néztem a szemébe.-Kérem szépen.
-Gyere ide érte-mutatta a fejével Louis.
   Odalépdeltem hozzá.
-Ebben alszol ma?-kérdezte izgatottan.

-Attól függ-sóhajtottam.
   Louis egy mozdulattal előhúzta a „pizsimet.”
Sárga színű volt. És piros betűkkel ez díszelgett rajta:
„Hey,my name is Mrs. Stylinson!”
-Ez meg honnan van?-kaptam ki a kezéből a pólót,hogy szemügyre vehessem.
-Az egyik rajongótól kaptuk tegnap a reptéren-magyarázta Louis.
-Ahha..De ezt nektek szánták..Vagyis,hogy majd ti hordjátok?-nézegettem a legalább XXL-es felsőt.
-Nemtom. Mindenesetre beleférsz.
   Bementem a fürdőbe felvenni,ám rövidnek találtam,ezért úgy mentem vissza Louishoz,hogy a törölközőmet magamra csavartam.
-Kérek egy nadrágot-nyújtottam felé a kezemet.
Louis kényelmesen üldögélt az ágyunkon.
-Khm..Louis! Kérek egy nadrágot!
-Mit adjak neked? Egy boxer jó lesz?-rázta meg a fejét.
-Louis ne röhögtess! Ebben a felsőben alszok,akár holnap is,ha visszaadod a rendes nadrágomat.
-Oké-pattant fel Louis,és kiviharzott a szobából. Fél percen belül visszakaptam a pizsialsómat.
-Így már jobb-vettem fel.
-Szerintem is-ölelt magához a fiú.
-Louis..aludhatok veletek?-kérdeztem kislányos hangon.
-Felőlem-rántotta meg a vállát.-Csak Harryt kérdezzük meg.
-Oké-és átsétáltunk a fiúk szobájába.
   Harry kérlelés nélkül beleegyezett. Átrohantam a takarómért,meg a telefonomért,majd elhelyezkedtünk.
Louis és Harry a két szélén,én pedig az ágy közepén.
 -Én álmos vagyok-mondta Louis.
-Akkor aludj-röhögött Harry.
-De nem akarok..Félek,hogy kimaradok a jóból..
-Szerintem Petra nem szereti hármasban-szólat meg Harry.
-Harold!-ütöttem meg a combját.
-Ez jó volt-pacsiztak a fiúk a fejem fölött.
-Nem..Nem annyira-ráztam meg a fejemet.
   Ezután kínos csend következett.
-Unatkozok-suttogta Harry.
-Én is-válaszoltam.
   Louis válaszát vártuk,de ő akkora már bealudt.
-Csinálunk képeket?-fogta meg a kezemet Harry.
-A fürdőben csinálhatunk-bólintottam.
    Kimentünk.
-Kell egy új profilkép Twitterre-nézett magán végig.
-A rajongóid biztos nem elleneznék a félmeztelen képedet-néztem rá.
egy szál alsógatyában volt.
-És a közös képünket elleneznék?-húzott magához közel.
  Szembenálltunk a tükörrel.
-Ilyet már régen csináltam-kereste Harry a telefonján a fényképezőgép gombját.
  Fejemet a mellkasára hajtottam. Mivel közel 20 cm-errel magasabb volt nálam a fiú,a fejét az enyémre hajtotta.
Megcsinálta a képet.
  -Azért ne ezt tedd fel Twitterre. Félreérthető-magyarázkodtam.
-Eléggé-bólintott.
   Még vagy 20 képet csináltunk. Hol csak simán egymás mellé álltunk,hol megöleltem,hol idióta fejeket vágtunk.
   Egyre jobban jött az ihlet. Hirtelen felugrottam a nyakába. Lábaimmal szorosan szorítottam a csípőjét. Majd mikor stabilan álltunk megszólaltam:
-Ezt ne fényképezd le.
-Oké..-tette le a telefont,és egy puszit adott a szám fölé. De éppen,hogy csak a szám fölé.
-Huh-ugrottam ki a nyakából.
-Bocsi-nézett felém.
  Elkezdetem nevetni.
Majd valaki kopogtatott az ajtón.
  -Ki az?-kérdeztük Harryvel egyszerre.
-Mintha nem tudnátok-mondta fennhangon Louis.-Ugye bejöhetek?
-Miért nem jöhetnél?-nézett felém furán Harry.
-Mert esetleg rosszat álmodok azért,ami odabent történik?
-Nem fogsz-forgatta a szemeit Harry.
   Louis benyitott. Kómás fejjel. Kócos hajjal.
-Cuki vagy-jegyeztem meg halkan.
-Tudom-mosolygott Louis.-Na,és mit csináltok,fiatalok?
-Képet Twitterre-újságolta Harry.
-Hát igen..a rajongók csak egy olyan képet akarnak,ahol egy lánnyal pózolsz félmeztelenül.
-Igen-bólintott ellentmondást nem tűrően Harry.
-Végül is a feleséged-vigyorgott Louis és a pólómra nézett.
-Jéé…Ez eddig fel sem tűnt!-mért fel Harry.
-Hát igen…Nem csalódtam benned-nevettem felé.
Kisétáltunk a fürdőből.
   Ismét visszafeküdtünk az ágyra.
-Fiúk-kezdtem drámaian.-Ha nekem egyszer lesz egy normális pasim,megígéritek,hogy nem fogjátok megölni?-kérdeztem.
   Hirtelen egyszerre mély levegőt vettek.
-Megpróbálom..-mondta Harry.
-Én is megpróbálom-helyeselt Louis is.
   Nem túl meggyőző.
-De azért segíthetünk választani,igaz?-kérdezte Harry.
-Hát persze!-forgattam a szemeimet.
-Ha már megcsalsz minket,nem választhatjuk,ki,hogy kivel csaljál meg?-kérdezte költőien Louis.
-NEM-vágtam rá.
-Húúúhaaaa..Ez határozott volt-jegyezte meg Harry.
  Ez után a mondta után már nem beszélgettünk.Elköszöntünk egymástól. Majd nem sokkal később arra érbedek,hogy valaki ütögeti a vállamat…

Sziasztok!

Elnézést szeretnék kérni a HATALMAS csúszásért. Ezért most extrahosszú lett ez a rész. Kommentelni,szavazni ne felejtsetek el! J (Legközelebb a másik blogomban lesz új rész,tehát megint várnotok kell majd.) Remélem ez a rész is tetszett! J
Puszi:LadyBird
(Kövess Twitteren,a friss infókért: @LadyBirdStory)

 

Máásodik díííj!

Sziasztok emberkék!

Most sem egy új részt hoztam. Sajnos. Annál jobb!
Ez a blogom megkapta második díját is, http://mylifewithonedirection.blogger.hu/ ß blogtól.
Nagyon szépen köszönöm!



-11 dolog rólam:

1. Kedvenc bandám az 1D & a Jedward.
2. Két blogot írok.
3. 6 éve táncolok.
4. Szőke a hajam.
5. Nincs kedvenc színem.
6. Nézem az Olimpiát.
7. Totális idióta vagyok. :D De élvezem.
8. 2 Twitterem van.
9. Kedvenc kajám a pizza.
10. Van legjobb barátom.
11. Jobban szeretem a pörgős számokat,mint a lassúkat. Akkor is,ha szomorú vagyok. J


-Kérdések:



1. ha lehetne, egy kívánságod mi lenne az?? Az,hogy legyen egy bátyám. :D

2. Harry Potter vs Alkonyat?? Egyiksem. Nem szeretem egyiket sem.

3. Budapesti vagy? Ha nem akkor melyik városban laksz? Nem vagyok Budapesti. Rádásul nem is városban lakom,hanem faluban. Egy eldugott völgyben,Fejér megye közepén,Tabajdon.

4. Mi a kedvenc könyved?  Amanda és a detektívek. Még nagyon régen olvastam,de akkor nagyon megtetszett.

5. Mit szeretsz a 1D-ben? Mindent! A hangukat,a személyiségüket..Azért nagyon helyesek is,de nem a külső a lényeg.

6. Hol látod magad 10 év múlva? A médiában műsorvezetőként. Elég merész álom,de jó lenne,ha teljesülne.

7. Hova szeretnél mindenképen eljutni az életben? London,Los Angeles és Róma.

8. Mit gondolsz miben vagy különb, mint a többi ember? Nem  is tudom. Amivel biztos,hogy kitűnök az a hülyeségem. :D

9. Mi volt a kedvenc meséd mikor kicsi voltál? Hupikék Törpikék. :D

10. Ki a kedvenc magyar sztárod? Fluor,és az AFC tagjai.

11. Shakira vs Lady Gaga? Lady Gaga.

Tudom,hogy most kéne megjelölnöm embereket,de sajnálom ez a lánc most megszakad. Tervezek (majd a későbbiek folyamán),egy blogversenyt,és nem akarom,hogy teljesen „kiderüljön”,hogy melyikek a kedvenc blogjaim. Szóval majd a blogverseny után. De erről,még később! J Új rész pedig,holnap,vagy holnapután.

Köszönöm mégegyszer,és pusziii!
@LadyBirdStory

Első díj! *-*

Sziasztok!

Nemrég megkaptam a blogom első díját HeyJustMe-től! Köszöntet érte! És nektek is köszönöm,hogy olvassátok a történetemet!
Nagyon nagyon jól esik!

-Kérdések:

1. A One Directionon kívűl ki a kedvenc bandád/énekesed/énekesnőd ?   Imádom még a Jedwardot♥,és a Big Time Rusht.
2.Mi a kedvenc kajád? A pizzát mondanám.
3.Phinies&Ferb vs. Spongybob ?:D Haa muszáj választanom,akkor inkább SpongeBob.
4.Mi a kedvenc filmed? Utazás a rejtélyes szigetre,magyar filmek közül pedig a Made in a Hungaria.
5.Soportólsz valamit? Ha igen, mit? 6 éve táncolok,nem versenyszerűen csak hobbiból. Nem tudom,hogy az sportnak számít-e..-
6.Miért kezdtél el írni?:)  Hülyén hangzik,vagy nem hangzik hülyén,de pontosan nem tudom. Elkezdtem kigondolni a története,és úgy gondoltam,hogy megosztom a nagyvilággal. Amúgy a 2 blogom sztorija össze volt fűzve,de rájöttem,hogy egyszerre nagyon zavaros lenne,és így inkább leírtam külön-külön.
7.Mi a csengőhangod?:DD Big Time Rush-WooHoo
8.Honnan jön ihleted? Zenehallgatás közben szokott elkapni az ihlet. De nagyából a sztorit már kigondoltam a fejemben. J
9.Melyik tagba mit szeretsz a legjobban ?Louisban egyértelműen a humorát,Liamben a kedvességét, Harryben a fürtjeit,és a perverzségét,Niallben az akcentusát,és Zaynben? Zaynben nem is tudom mit szeressek.. :P Talán a hangja,ami különleges neki.. J
10.Hogy képzeled el magad 5 év múlva?:) 5 évvel idősebbnek..  :P Nem tudom.. Nem szoktam rajta gondolkodni..


Remélem jól válaszoltam,és semmit sem rontottam el! :D
Nagyon ,nagyon köszönöm még egyszer!
Puszii *-*

11. fejezet-Húúhaa...!

Regina

  -Kendall!-kiabáltam kétségbeesetten.
-Mi az Regi?-jött oda egyből Kendall.
  Ránéztem. Teljesen le volt sokkolódva. Ahogy én is.
-Valamit csinálnunk kell!-rázta meg a fejét Kendall.
   A szivecske,amit mécsesekből rakott ki Kendall kigyulladtak. Égett az étterem előtti rész.
-Fiúk,fiúk!-rohantam a hátsó bejárathoz,hogy szóljak a pincér srácoknak.
-Mi az?-jött ki a szőke gyerek.
-Öööö..Izé..ég a bejárat-dadogtam.
-Dave, gyere!-kiabált a fiú.
   Mind a két pincér kirohant a bejárathoz.
-Hozzatok vizet!-kiabált Kendall.
Nem volt durva a tűz. Még az elején észrevettük.
  -Szóljunk a tűzoltóknak-próbáltam ötletet adni.
-Ezért?-mutatott Kendall a mécsesekre.-Nincs értelme!
   Arrébb álltam. A fiúk elkezdték oltani a tüzet,kisebb nagyobb sikerrel.
Néhány faágba is belekapott már a tűz.
  -Mostmár hívhatod őket-nézett felém Kendall.
-A mobilom bent van-tártam szét a kezemet.
-Itt az enyém. A farzsebemben van,vedd ki.
  Először kicsit döbbent képet vágtam,majd kikutattam a telefont.
Gyorsan Kendall kezébe nyomtam.
   3-4 percet beszélt a tűzoltókkal.
A két pincérnek (közben kiderült,hogy Dave,és Jhonnak hívják őket) sikerült féken tartani a lángokat.
  -Ez jó!-mondta Dave. –Az épületet még nem érte el!
Kb. 5 percen belül már a tűzoltók is a helyszínen voltak.
Nekik hamarabb ment a tűzoltás.
  Kérdezték,hogy mi történt.
  -Óvatlanságból történt minden-magyarázta Kendall.-Mécsesek voltak itt,amiket elfelejtettünk elfújni.
-Maguktól nem gyulladnak ki-rázta a fejét a tűzoltó.
-Pedig így volt-erősítettem meg azt amit Kendall mondott.
Dave és Jhon is bólogatott.
-Furcsa-jegyezte meg a pasi,majd továbbment.
-Azért örülök,hogy nem történt nagyobb baj-sóhajtottam fel.
-Csak várd meg,amíg a tulaj megtudja-vakargatta az állát Dave.
-Uhm-fintorgott Jhon.
-Hát ezt nem így terveztem…-mosolygott kínjában Kendall.-Fiúk,ez hülyén fog hangzani…de..Tudtok adni valami ruhát-nézett magán végig Kendall.
     A famerja kiszakadt,az inge tiszta korom volt.
-Háát..-kezdte Dave.-Én esetleg egy felsőt tudok adni.
-Az is jó lesz ,köszi-mosolygott Kendall.
   Kendall és Dave bement a felsőért. Jhon és én pedig kint maradtunk.
-Gondolom jártok..-mondta kicsit savanyúan Jhon.
-Öööö…Igen-dadogtam.
 Habár még nem volt hivatalos,mégis jobb volt azt mondani,hogy „Igen”.
-Ahha…Értem..Mindegy..Tovább jó szórakozást,jó éjt-köszönt,és elment.
Abban a pillanatban lépett ki az ajtón Dave,és Kendall.
-Cuki a felsőd-nevettem Kendallen.
   Egy zöld felső volt rajta,amire az volt írva,hogy „Bad Boy”.
-Tudom-karolt át.-Köszi mindent Dave.-A felsőt majd visszajuttatom. Segítsünk még itt valamit?
-Nem kell,menjetek csak.A tulajt már felhívtam,pár perc múlva itt is lesz-válaszolt a fiú.
-Biztos? Akkor tehetünk érted valamit?
-Hát…Lehet,hogy nagy kérés..De a húgom hatalmas Big Time Rush fan. Állandóan titeket hallgat,onnan ismerlek téged is-bökött Kendall fele.-Esetleg annyit megtehetnétek…vagy megtehetnél,hogy egyik nap átjössz hozzánk egy kicsit. Biztos nagyon örülne neki-mosolygott Dave.
-Persze!-vágta rá Kendall.-Ha a többiek nem is,én átmegyek..Mondjuk holnapután?
   Dave elkezdett mosolyogni.
-Remek lenne.
  Telefonszámot cseréltek.
-Jó éjt Dave!-köszüntünk el.
  -Sziasztok! További jó szórakozást..De lehetőleg mást ne gyújtsatok fel-kacsintott.

Már épp indultunk volna mikor észbe kaptam.
   -A mobilom-tapogattam a zsebeimet.
-Bemegyek érte-engedett el Kendall.
-Itt van-nyújtotta felém,miután kiért.
-Egy nem fogadott hívás-olvastam.-Liamtól?!
-Óóó..de kis elfoglalt vagy-fogta meg a kezemet Kendall.-Visszahívod?
-Ha nem baj…-mosolyogtam felé.
-Hívd nyugodtan-bólintott Kendall.
  Tárcsáztam Liam számát. El nem tudtam találni,hogy mit akart.


Petra

   Gyorsan visszamentem Louishoz. Amikor visszaértem a szobájukból jött ki.
-Harry már alszik?-kérdeztem suttogva.
-Nem,TV-t néz-válaszolt.
  Elindultunk. Már majdnem ott voltunk az első ajtónál,mikor hirtelen „megszólalt” a lelkiismeretem.
-Louis-fogtam meg a csuklóját.-Nem gondolod,hogy ezt nem kéne csinálnunk?
-Nem gondolom..Miért?
-Csak azért ,mert ezekkel az emberekkel két hónapon keresztül össze leszel zárva..És…tudod…
-Figyu,baby-fogta meg a fejemet.-Nem azért gyalogoltam 2 km-t,hogy ne csináljunk ezekkel semmit. Amúgy meg..Nem fognak haragudni..Ha meg igen,így jártunk..Mi itt leszünk egymásnak-mosolygott felém,és egy puszit nyomott az orromra.
-Jó..Csináljuk!-sóhajtottam.
  Bementünk az első szobába.
Kék színű fal. Két kisebb szőnyeg. De sehol senki.
  -Ez ki szobája?-kérdezte suttogva Louis.
-Nemtom..keress valami jellemzőt..-adtam ötletet.
-Két napja ismerem őket…Kössz-forgatta a szemeit Louis.
-Mindegy. Fiú szoba és kész..Nos, mit csináljunk?
-Női tusfürdő!-kiáltott fel Louis,és kivette az egyik zacskóból a rózsa illatú tusfürdőt,és az illető ágyára nyomta.
-Húúú..De lány szag vaaan!-mondta miután végzett.
-Louis..szaga csak a..
-Szarnak van..Tudom..Akkor lány illat..De a szag jobb szó –állapította meg Louis.-Itt végeztünk is… Totáál lány ILLAT van-hangsúlyozta.
   Gyorsan a második szoba felé vettük az irányt.
James és Halston szobája. De ma kivételesen Jessie is ott aludt.
  Louis egyből Jessie felé vette az irányt. Én kikaptam a zsebemből a rúzsomat,és Jamesre kezdtem el firkálni. Bajszot,szakállat,szemöldököt meg a száját is „kicsinosítottam.”
  A sötét szobában nem sok mindent láttam. Egyszer csak azt éreztem,hogy valaki megfogja a derekamat.
-Végeztem-suttogta a fülembe Louis.
  Bólintottam,majd Halston fel mutattam. Louis a kezembe nyomott valamit,és ő is Halston felé mutatott.
Nem láttam a sötétben,hogy mi az,ezért visszaadtam Louisnak.
  Odament Halstonhoz. Pár percig ott álltam,majd mikor láttam,hogy elindul felém,az ajtóhoz botorkáltam.
-Mi volt a kezedben?-csuktam be az ajtót.
-Pillanatragasztó!-lóbálta kezében az üres dobozt.
-Elmebeteg…-forgattam a szemeimet.-A hajukat ragasztottad össze,igaz?-kérdeztem.
  Louis hevesen bólogatott.
Megráztam a fejemet,majd mentünk tovább.
   Egy újabb üres szoba.
  -Ez Kendallé meg Carlosé!-böktem a földön heverő ruhák fele.
-Honnan tudod?-kérdezte Louis.
-Mert ezek voltak tegnap Kendallen-állapítottam meg.
-Milyen jó megfigyelő vagy-sétált hozzájuk közelebb-És tényleg! Akkor itt a…?
  Bólintottam,mert tudom,hogy mire gondolt. Vízibomba.
Ha olyan sebességet hoznak ma is Regivel,mint tegnap,akkor nem lesz gond.
  Bementünk a fürdőbe,és megtöltöttünk kb. 20-at.
Szépen egyesével felpakoltuk őket az ágyra,majd ráterítettük a takarót.
  -Ez nagyon látszik-állapította meg szomorúan Louis.
-Nem baj-vontam meg a vállamat,és távoztunk.
  A következő szoba Zaynné,és Liamé volt.
Sóhajtottam egyet. Liamot nem volt szívem megszivatni,ő mindig is annyira jó volt hozzám. Zayn lett volna kedvem,de ő ma nagyon el volt kenődve.
  -Laza lesz-suttogta alig hallhatóan Louis.
Tárcsázta Regit,és gyorsan le is rakta.
   Nyilván Regi vissza fogja hívni őt,és erre felkelnek. Ez még nem durva.
  Niall jött. Manócskánk nyakig be volt takarva. Louis egy gyors mozdulattal lekapta róla a takarót.
-Louis!-fordultam gyorsan el,mert Niall anyaszült meztelenül aludt.
-Jól van..Nyugi, visszatakarom..De a hasa maradhat?
 Visszafordultam és bólintottam. Niallhoz terveztük az alkoholos filcet.
„A kockás hasa? :D Persze.. Imáádoom”-firkáltam rá Niall hasára,válaszolva ezzel Louisnak.
„Nekem is kockás”-írta,és felhúzta a pólóját.
„Nialleré jobb ♥” –és ezzel be is telt Niall hasa.
  Louis még „kidíszítette az arcát,a kezét meg a lábát,majd kimentünk.
-Nem hagytunk ki senki,igaz?-kérdezte.
  Megráztam a fejemet. A következő ajtó már azé a menedzserhelyettesé..Vagy kié.
Lementünk a lépcsőn. A fel nem használt dolgokat beraktuk a szekrénybe. Később még jól jöhet.
  -Nézd már!-szólt Louis,miközben a szekrényben matatott. –PartyGyanat-olvasta fel a címkét. Kibontotta a dobozt. Semmiben nem különbözött ez a gyanta a rendestől. Csak abba,hogy ezek nem csíkok voltak,hanem betűk,számok meg szavak.
-Ez de nagy hülyeség-bökte ki Lou.
-Ja-jegyeztem meg.
  Leültünk a kanapéra,és bekapcsoltuk a TV-t. Ekkor Carlos robogott le a lépcsőn,nyomában Logannel.
-Ti még fent vagytok?-kérdezték tőlünk.
-Ahha-válaszoltunk egyszerre.
-Hol voltatok?-kérdezte Louis.
-A játékteremben-mondta Carlos és a hűtő felé ment.
  Logan kukoricát pattogtatott,majd  üdítő és  popcorn társaságában megint elindultak felfele.
-Jó éjt-kiabáltak vissza.
-Nektek is-válaszoltunk,majd Louis a konyhába ment.

-Pop-corn mennyország!-kiabált a szekrénynek.
  Odamentem hozzá.
-Megfigyeltem,hogy Logan honnan veszi ki a kukoricát,és íme-magyarázta.
  Úgy 5-6 doboz sorakozott előttem.
-Király-mondtam és kivettem az egyik dobozból egy sós popcornt.
  Kipatoktattuk,és visszaültünk a kanapéra.
-Néézd! Jedward! Lipstick!-mutatott Louis a TV fele,és hangosan elkezdte énekelni:
  „She’s got her lipstick on  (Felkente  a rúzsát
Here I come, da da dum     Itt jövök,
She’s got her lipstick on        Felkente a rúzsát
Hit and run, then I’m gone      Üss,és fuss amikor elmentem

Check my collar, body, hey, hey hey…  Hagyj nyomot a testemen
Check my collar, body, hey, hey hey…”  Hagyj nyomot a testemen)

   -Louis..-szóltam közbe.-Az nem „Check my body”,hanem „Check my coller (galléromon)..”-javítottam ki,
-Tudom-vigyorgott Louis.-Direkt énekeltem így.
-Hülye..-ráztam meg a fejemet. Felmehetek fürdeni?-kérdeztem.
-Ahha,én is megyek-kapcsolta ki a Tv-t Louis.
-És a pop-corn?-kérdeztem,ésa tálra mutattam.
  - Segítsd felfalni ! –mondta Louis.
   Visszaültünk a kanapéra,és még fél óráig Tv-ztünk.
-Végeztünk-néztem az üres tálat.-Mehetünk?
  Felsétáltunk a lépcsőn.
-Ha végeztél gyere át hozzánk-mondtam Louis,mert gyanítottam,hogy előbb megfürdik,mint én.
-Okés-vigyorgott Louis.
  Beestem a szobánkba. Gyorsan megfogtam a törölközőmet,és a tusfürdőmet,és elmentem tusolni.
  Kb. 10 perc alatt végeztem. Magamra csavartam a törölközőmet,mert elfelejtettem behozni a pizsimet.
  Kifele vettem az irányt. Reménykedtem,hogy Louis még nincs itt.
Szerencsém volt,és nem volt sehol.
  Gyorsan az ágyamhoz mentem és elkezdtem keresni a pizsamámat. Sehol sem találtam.
Visszadobtam volna a bőröndbe? Az hülyeség lett volna…
Kerestem Regiét,de az övét sem találtam.
  Majd hirtelen bevillant egy ötlet.
  A telefonom után nyúltam.
 -Haló?-vette fel Louis.
-Tomlinson!-kiabáltam.-Gyere át most rögtön!-majd letettem.
  Louis fél percen belül ott volt.
Kezeit hátratéve,kisfiús mosoly bevetve állt előttem.
-Tudom,hogy elvitted őket-álltam előtte még mindig törölközőben.
-Mit is..?-vigyorgott,és közelebb jött.
  Közel voltunk egymáshoz. Túl közel. De ja vum volt. A tegnap este rémlett be. És Louis csak közelebb,és közelebb lépdelt…

Köszönöm a kommenteket,a  szavazatokat! Remélem ez a rész is tetszett. A helyesírási hibákért bocsi.
Ugyanúgy várom a véleményeteket!
Elkészült az új desing is! Mit szóltok hozzá? J
Most sem tudok mást írni. Kommenteljetek,szavazzatok,iratkozzatok fel redszeres olvasónak! J
Elértek Twitteren: @LadyBirdStory

10. fejezet-Randi,szivatás,kínos..és Répa

Regina

   -És hova megyünk?-kérdeztem Kendalltól,mikor  elindultunk.
-Ez egyenlőre még titok-mondta kísértetiesen.
   Kézenfogva sétáltunk még egy darabig,mikor megálltunk egy épület előtt.
-Itt volnánk-mutatott a helyre.
   Egy étterem előtt álltunk.
Gyertyákból egy szivecske volt kirakva az ajtóhoz.
   -Ez gyönyörű-ugrottam a nyakába,és megöleltem.
-Ez még csak a kezdet-suttogta.-Bemegyünk?
-Persze-mosolyogtam.
   Az étterem üres volt. Csak egy asztal volt  a terem közepén,gyertyával. El sem hiszem,hogy kibérelte az egész helyet.
Kendall kihúzta nekem a széket.
  Utána ő is leült velem szemben.
   -Úgy gondoltam,hogy a vacsi után már nem nagyon leszünk éhesek,ezért sütit,és pezsgőt kértem. Megfelel?
  A meghatottságtól csak bólogatni tudtam.
Még soha senki nem vitt ilyen randira.
   Két pincér kihozta a sütit,és a pezsgőt.
    -Figyuu-kezdte félénken Kendall.-Nincs kedved inkább átülni az ölembe?-mosolygott.
Felálltam,és odasétáltam hozzá.
  -Ha már ilyen szépen kérted-mondtam,és puszit nyomtam az arcára.
Beleültem az ölébe.
  Kicsit,furcsán,de megoldottuk a pezsgőtöltést.
-Koccintsunk ránk!-mosolygott felém.
-Meg a többi idiótára,aki otthon maradt-egészítettem ki.
  Koccintottunk,és megcsókoltam.
Elkezdtük enni a sütit. Gyümölcsös volt.
  -Kérsz?-nyújtotta felém a villáján lévő süteményt.Elvettem.
Megettük a sütit.
-Nincs kedved táncolni?-fogta meg a kezemet.
-Táncolhatunk-mondtam.
  Felálltunk és a terem közepére mentünk.
Valami lassú zene ment szöveg nélkül.
Kendall magához ölelt. És így „táncoltunk” hosszú percekig. Pont,mint tegnap,a bulin.

Petra

   A házban Louisszal kerestük a megfelelő dolgokat a szivatáshoz.
-Semmi sincs itthon!-kiáltott fel Louis.-Csak méz! Azzal meg nem megyünk semmire.
-Igazad van. Kell keresnünk egy boltot-mondtam,és már indultam is az ajtó felé.
-Vááááárjáá’-kiáltott utánam Louis.-Így is nagyon szexi vagy,de nem kéne átöltöznünk?-nézett magán végig.
  Én is magamra pillantottam. Fürdőruhában voltam.
-Francba máár!-mondtam dühösen és elindultam a lépcső felé.-5 perc múlva itt,oké?-néztem Louisra.
  Bólintott,majd ő is feljött.
Gyorsan átöltöztem,kifésültem a hajamat,és már rohantam is lefele.
  -Sokat kellett rád várni-mondta flegmán Louis.
-Nekem nem olyan egyszerű-forgattam a szemeimet.
-Jól van na..Nem kell hisztizni-karolta át a vállamat,és elindultunk az ajtó felé.
-Ne érj hozzám!-bújtam ki a keze közül.
-Valaki mérges rám-mondta szomorúan Louis.
   Elém állt és a szemembe nézett.
-Jajj,ne csináld már! Nem tudok rád haragudni-fogtam meg a kezét.
Máskor is sétáltam már vele így. A sötét utcán baktattunk.
  -Akkor..Keressünk egy boltot!-ajánlotta Louis.
Hát a kis bolt,ahova szoktunk járni zárva volt.
  -Menjünk el erre-mutatott egy utcár.-Mi történhet?
-Eltévedünk,te hülye!-pöcköltem meg az arcát.
-Amíg velem vagy,nem tévedhetsz el-mondta,és kitolta a mellkasát.
-Amikor veled vagyok,már el vagyok tévedve-nevettem.
-Hahahaha-szűkítette össze a szemét gúnyosan Louis.
-Én is szeretlek-viszonoztam a tekintetét,egy mosollyal.
   Kb. 500 métert mehettünk,mikor Louis hirtelen megállt.
-Mivan?-suttogtam.-Megijedtél?
-Nézd mááár-mondta hüledezve Louis.
  Egy étterem felé mutatott.
-Mi van vele?
  Megszorította a kezemet,és közelebb vezetett. Még mindig nem láttam semmit.
-Vas happenin?!-kérdeztem olyan hülye hangon,ahogy ők szokták.
   Erre ő befogta a számat,és a nyitott ablakra mutatott.
Furcsán néztem felé.
  Nem értettem,hogy miért állunk egy étterem előtt,és hallgatózunk.
Majd észrevettem.
   Regi és Kendall táncotl. Csak a félhomályban nehezen vettem ki őket.
-Megkérdezzük Kendallt,hogy hol van errefele supermarket?-nevetett Louis.
-Ne! Már egyszer félbeszakítottuk őket-mutattam a számra.
-Csak hülyéskedtem,na.
  A két alak elkezdett mozogni.
És egyenesen felénk jöttek.
  -Basszameg!-kiáltotta el magát Louis,és elkezdtünk rohanni.
Sikeresen beleakatunk egy bokorba. Vagyis Lou. De nem hagyhattam ott.
  Kendall rontott ki az épületből.

Regina

  Tök romantikusan táncoltunk Kendallel.
-Valaki van ott-suttogta a fülembe,és eltolt magától.
-Ezt honnan veszed?-néztem rá értetlenül,mert semmit,sem láttam odakint.
-Hangokat hallok-sóhajtott Kendall és az ajtó felé indult.
  Mostmár én is hallottam. Valaki elkiáltottam magát,hogy „basszameg”. Ismerős hang volt.
-Ne,ne,ne várj!-rohantam Kendall után.
-Mi az?!-kérdezte idegesen.
-Tudom kik ezek. Vagyis kik ők.
-Ismered őket?-tűrt egy hajtincset a fülem mögé Kendall.
-Igen. De ne lepődj meg-mosolyogtam,és a bokor felé vettük az irányt.
  Louis lógott ott.
-Louis?! Mit csinálsz te itt? Mit keresel a bokron?-kérdezte értetlenkedve Kendall.
-Üdv a világomban!-forgattam a szemeimet.-Hol van a másik idióta?-céloztam Petrára.
   Louis nem szólt semmit. Ekkor hirtelen Petra előmászott Louis lábai alól (?) .
-Inkább nem akarom tudni,hogy mit csináltatok-fordította el a fejét Kendall.
-Mit kerestek itt?-kérdeztem szemrehányóan.
-Amit látsz,az telejesen ártatlan,és megmagyarázható-bólogatott Louis.

Petra

   Elég kínos helyzet volt. Nem Regiéket jöttünk meglesni,és mi ketten ezt tudtuk. Mikor hallottuk,hogy jönnek kifele az étteremből,gyorsan bemásztam a bokor alá. Hogy legalább engem ne vegyenek észre.
-Remek barát vagy-dünnyögte Louis.
  Miután szembesültek vele,hogy itt vagyunk,megkérdezték,hogy mégis mit keresnük itt
-Supermarketet keresünk-nyögtem ki.
-Minek nektek éjfélkor supermarket?-kérdezte kikerekedett szemekkel Kendall.
-Nem bírtok magatokkal?-kérdezte Regi is.
  Nem csalódtam benne.
Louis elejtett egy perverz vigyor,és halálkomolyan folytatta.
Imádkoztam,hogy ne valami perverzséget mondjon.
  -Kell répa. Friss répa. Hol van supermarket?
  Regivel felröhgtünk. Louisnak a répamániája szörnyű.
    Mikor múltkor ott aludtunk náluk felverte az egész brigádot hajnali ötkor,mert éhes volt,és nem volt otthon répa.
-Menjetek még kb. 500 métert-sóhajtott Kendall.- De répa?! Minek?
-Majd bent elmesélem-fogta meg Kendall kezét Regi.

Regina

Gyanítom,hogy nem „Répa” ügyben jöttek. Túl jól ismerem őket.
  -Mióta vagytok itt?-kérdeztem,amíg Kendall odasétált Louishoz,hogy kiszabadítsa.
-Nem régóta,köböööö 5perce-gondolkodott hangosan Petra.
-Remélem,amit látni szeretettek volna,azt láttátok-forgattam a szemeimet.
-Igazából..-kezdte Louis.-Csókot nem láttunk-vigyorgott,miután Kendall levarázsolta a bokorról.
  Kendall közelebb sétált hozzám,és megcsókolt.
-Így jó Tomlinson?-húztam fel a szemöldökömet.
-Tökéletes! –vigyorgott Louis.
-Akkor mehetünk?-kérdezte Petra.
-Perszeee-fogta meg (?) Louis Petra kezét.
  Megnéztük amíg elmennek.
Kendall átölelt hátulról,és a fejét a vállamra tette:
  -Idióták-motyogta és az ugrándozó Petra és Louis után néztünk.
-És perverzek-egészítettem ki Kendall bölcsességét.-De imádom őket.
-Lehet,hogy furcsán hangzik a számból..De én is imádom őket Már amennyire ismerem.
-A két kis idióta-suttogtam.-Meg persze Harry. Tényleg furcsa,hogy ő nincs itt.
-Nem összevesztek Petrával?
-De összevesztek,de már kibékültek-adtam tömör választ.
-Értem-mondta Kendall,és felemelte a fejét a vállamról.-A táncikálást már elcseszték..Mehetünk tovább?-kérdezte.
-Persze,csak bemegyek a telefonomért.
 Mikor odaértem az ajtóhoz,kicsit meglepett a látvány.

Petra

-Keressünk holnap egy játszóteret!-ugrált Louis.
-Homokozni otthon is tudsz. Van még rajtad kívül 8 fiú.
-Óóóóó..Rohadj meeeg!-ütötte meg a vállamat.
  Hangosan felnevettem.
-Miért tök jó poén vol,nem?-kérdeztem.
-Az..Marha vicces-ugrált Louis,mintha tetseztt volna neki.
-Totálisan-ugráltam én is.
 5 perc séta után megpillantottuk a supermarketet.
Mindent vettünk. Tejszínhabot,pillanatragasztót,alkoholos filcet,női tusfürdő tés vizíbombát. Na meg répát is.
-Háháháhá! Ezt megkapjátok!-mondta Louis mikor beestünk az ajtón.
  Felmentünk a kelléleinkkel az emeletre.
-Egy pillanat,és jövök-mondtam Louisnak,és leszaladtam a nappaliba.
 

  Eddig nem írtam bevezetőt..Vagy „levezetőt.” :D Mindegy. Örülök,hogy ennyien olvassátok a blogomat,és szavaztok is. Meg persze,mert rendszeres olvasók lesztek. Már csak a kommenteket hiányolom. Ez a rész nem lett valami "húdenagycucc",de remélem tetszett. Valószínűleg a héten a blog új desinget kap. Tudtok követni Twitteren is @LadyBirdStory .
Most ennyi^^.  :) Ne felejts el szavazni! J
Puszii *-*