2013. március 14., csütörtök

38. fejezet- Brühühühühühühüüü.....


Sziasztok! J


   Na,hát nem is tudom miért,de egy kicsit tükrözi  a mostani kedélyállapotomat,ez a rész. Veszeked
ős. Mérges. Grrr. Ja,és legfőképpen titokzatos. Ja,és van egy szavazás,pont itt oldalt,Davidről. J A fejléc..Hát saját készítmény,még dolgozok rajta. :$ 

Aaaamúúúgy nem felejtettem ám el! 3 díjat szántatok nekem az elmúlt napokban/ hetekben. Köszönet érte:  RusherForever –nek, Sztracsat Ella –nak, Brigii –nek.
J

A kérdéseikre a válasz:

-Ki a példaképed?  Leiner Laura,talán. J
-Ha lehetne egy szuper erőd mi lenne az? Gondolatolvasás.
-Melyik a kedvenc állatod? Delfin. J
-Melyik hírességgel töltenél el egy napot? Oh,ez kérdés? Muhahahahaha. Harry Styles J
-Mi az ami elszomorít? Az,hogy több milliárd ember él a Földön,és még mindig szingli vagyok. L
-Melyik volt a legjobb szülinapod? Hm. Mindig a legközelebbit (vagyis most a 14-et )mondom. De mindegyik jó volt.
-Hiszel a szerelemben első látásra? Igen. J
-Hány évesen kaptad meg az első telefonod? Fogalmam sincs. :D
 -Melyik az az egy film, amit akár 1000x is megtudnál nézni? Made in Hungaria J
-Szereted a celeb pletykákat? Elolvasom őket,de különösen nem nagyon foglalkoztatnak. J
-Mit csinálsz ha nem tudsz aludni? Számolom a bárányokat. :D Na jó nem. Leginkább az új részeken gondolkodok. J

Sztracsat Ella kérdéseire már válaszoltam,kicsit lejjebb megtaláljátok
őket. J


1.Hány éves vagy? 14. J
2.Tanulsz még? Igen.
J
3.Van háziállatod? Nincs.
J
4.Nagy álmaid? Anglia.
J
5.Kedvenc srác az 1D-b
ől?  Mindenkit imádok,de ha választani kéne,akkor Harold :$
6.Kedvenc számuk? Rock me.
J
7.Mi a hobbid? Profi kezdő fotós vagyok, (:D),és írok. J
8.Mit ettél utoljára? Almát (?) . J
9.Várod már a nyári szünetet? Ez kérdés volt? :D Nagyooon. Amúgy még 91 nap (hétvégékkel),de nem számolom. :D
10.Örülsz a díjnak? Igen.
J
11.Miért döntöttél úgy, hogy belekezdesz a blogolásba?  Ez már nagyon sokszor volt,de sohasem válaszoltam rá. Kevés a hely. Vagy az idő. És amúgy is unalmas. Legyen annyi elég,hogy Regi inspirálására kezdtem el írni. J

Remélem mindenre válaszoltam. Még egyszer köszönöm.
Már megint csak húzom az időt. :D Jó olvasást! J







Regina

     Liam teljesen összezuhant. Csak azt nem értem,hogy miért nem szólt róla senkinek.
- Hé Liam –toltam el magamtól.
Liam automatikusan is könnyez
ő szeméhez kapott.
- Nem zavarnak – utaltam a könnyekre.
Liam elkezdett bólogatni,hogy „
őt márpedig zavarják”,és kitisztította a szemét.
- Miért szakítottatok? És hol? Telefonon? SMS-ben? Esetleg Skype-on?
- Telefonon szakítottunk. Vagyis… Elmondom. Egyik nap láttam egy cikket a neten,hogy „Danielle úgy pasival császkál”,vagy valami ilyesmi volt a címe. És voltak ott fényképek is. El
őször azt hittem,hogy össze vannak szerkesztve. Nem is foglalkoztam velük. Majd egyik este,mikor beszéltem vele,rákérdeztem,hogy látta-e a netes balhét,hogy új pasija van… És erre azt mondta,hogy igen látta. És,hogy ennek van valóságalapja.
- Hogy mi?!- dermedtem le. Danielle megcsalta Liamot?
- Igen. De ez még csak a kezdet. Utána közülte,hogy
ő nem bírja ezt a távkapcsolatos dolgot,és,hogy tegyünk ennek a dolognak pontot a végére. Mikor megkérdeztem,hogy ki az ,aki helyettem lesz..Azt mondta,hogy……. Cody.
- A mi Codynk?- sápadtam el.
- Igen. Elmentek bulizni,és egymásra találtak. Elmondása szerint,sose volt még ilyen boldog.
 - Liam…Ez.. szomorú. Gyere ide – tártam szét a karomat.
- De én annyira szeretem  - hüppögött.
      El
őkaptam a telefont a zsebemből,és gondolkodás nélkül tárcsáztam Tommot. Azért Tommot,mert ő talán tud háttér információkat.
Párszor kicsengett,majd valaki álmosan beleszólt:
- Mit szeretnél Regi? Hajnali.. Négy van! – morogta.
- Úúú. Bocs Tommo,de szeretnék veled beszélni.
- Most? – kezdett el nyüszögni,és hallottam,ahogy visszad
ől a párnára.
- Igen,most. Sürg
ős – kérleltem. Vagyis parancsoltam.
- Halljuk – sóhajtott.
- Cody jár Dannel?
- Ki a kivel? -  értetlenkedett.
- Tudod…Cody.
- Mi van vele?
- Van barátn
ője? – kérdeztem egyre idegesebben.
- Aha. Valami szép,fiatal csaj. Asszem Dannielle-nek hívják.
Kész vége. Akkor igaz. De,hogy tehette ezt Dan? És Cody? Jó,mondjuk,
ő nem ismerte Daniellet,sem Liamot. De ez olyan furcsa.
- Ennyit akartál tudni? – kérdezte Tommo,miután egy ideig nem szóltam bele.
- Igen. Köszi. És bocsi. További szép álmokat.
- Neked is – ásított fel.
    Úgy látszik,
ő tisztában van azzal,hogy itt már 21.00 óra van,normál állapotban lassan fürdés,TV-zés,alvás. Viszont ez nem normál eset volt.
- Igen. Biztos a hír.
Liam,csak megrángatta a vállát.
- De itt leszek veled – tettem hozzá. – Miért nem mondtad el a többieknek? – merült fel bennem.
- Mert..Nem akartam – szipogott. – Valahogy,nem bírtam elmondani nekik. Vagy nem mertem.. Nem tudom – rázta a fejét.
- És miért engem „választottál”? – kérdeztem.
- Mert mind a két személyt ismered. Petrának is mondhattam volna,mivel Cody az exe,de annyira elvannak Harryvel,hogy nem zavarom
őket. Te mivel meg,úgy is szomorú voltál… Érted.
- Hogyne érteném – nevettem fel.

   Pár perc néma csend után megszólaltam:
- Hülyének fogsz nézni.
- Hallgatlak – fordult felém.
- Az egyik filmben láttam,hogy a a csaj,miután szakított a hapsijával,a fiú barátjával üvöltöztek a panelház tetejéről.
- Üvöltözni akarsz?! – nézett rám Liam.
- Igen – nevettem fel.
- IDIÓTA BARÁTAIM VANNAK – kiabált Liam.
- Pontosan így gondoltam – nevettem.
És így történt,hogy egész Miaminak kiüvöltöttük,hogy mennyire elegünk van a szerelemb
ől. Mindenki örült nekünk. J
Miután ki
őrjöngtük magunkat,Liam szuszogva felém fordult:
- Menjünk le.
- Oké – fogtam meg  a kezét. Mert szingli vagyok. Annak fogom meg a kezét akinek akarom.

   Viszont lent,nem várt „vendégekbe” ütköztünk. Niall és Petra. Haha. Kíváncsi vagyok a sztorijukra,hogy miért állnak este tíz körül Petráék szobája el
őtt ölelkezve.
Össze-összenéztünk,mire kinyitotta az ajtót Zayn,és Harry is. Mind a kett
ő szerintem tőkön ült már a szobában,így az első hangra kitolták az orrukat.
- Nem érdekel – csukta vissza reflexb
ől Harry az ajtót.
- Engem viszont igen – nézett megsemmisít
ő tekintettel Zayn.
Petra intett egyet,és bement a szobába. Na,ott balhé lesz.
Niall is intette,és elment. Hárman maradtunk.
- Jártok? – kérdezte ingerülten Zayn. – Nem érdekel. Liam tudtad,hogy tetszik nekem. Miért.. Mondd miért csinálod ezt? – rázta hevesen a fejét.
- Héé! – léptem oda hozzá,óvatosan,miel
őtt még leüt a fejével. – Nem járunk. Dehogy járunk! Csak,meg kellett néhány dolgot beszélnünk,de…
- Elmondom,jó? – nézett Liam Zaynre.
- Jó. Itt,vagy bent?
- Bent. Szia Regi -  köszönt el Liam.
- Sziasztok – mondtam,majd elsétáltam,a szobánkba.


Petra

     - Harry – kezdtem,de nem nagyon bírtam magamat tartani.
- Ha nincs ló,jó a szamár is? -  nézett rám.
- Mir
ől beszélsz? Niall a barátom!
- Azért ölelted meg
őt így? – tette a nyakamba a kezeit.
Egy másodperc sem kellett ahhoz,hogy magával ragadjon az illata…
- Szomorú vagyok. Ez a David gyerek – méregetett Harry.
 Annyira közel volt,mégsem éreztem. Távolinak láttam.
- Harry. Kérlek bocsáss meg,mert nem veled néztem a naplementét. Sajnálom. De értsd meg,mindennél fontosabb vagy. MINDENNÉL – hangsúlyoztam.
- Nem jöttél el… - komorodott el,és elvette a kezeit.
El
őtörtek a könnyeim. Miért nem tudja megemészteni ezt?!
Lefeküdtem. Utána Harry is. Egymásnak háttal. Én csendesen sírdogáltam,
ő meg hallgatta.
Majd jött egy SMS. Davidt
ől.
David üzenete: Tudom,hogy csak reggel kapod meg,de jó ágytornát. :D
Ez a gyerek hülye. Gyorsan válaszoltam neki.
Petra üzenete: Most nem jó. :s Fasírtban vagyunk. :’(
David üzenete: Az egy új póz? :D
Petra üzenete: Idióta! :D Tudod,hogy mit jelent…
David üzenete: Összevesztetek?:$
Petra üzenete: Igen. :’(
David üzenete: Min? :o
Petra üzenete: Nem mentem el a naplementés randira.
David üzenete: Gyáááá :// Ma este?
Petra üzenete: Igen. :s
David üzenete: Féltékeny??
Petra üzenete: Egy kicsit… :/
David üzenete: Sajnálom. Miattam van..
Petra üzenete: Dehogyis!
J
David üzenete: Elhívjam sörözni? :O :D
Petra üzenete: Nem tudom,mit csináljunk. Nincs veled megbékélve. :/
David üzenete: Pont velem?! :s De,hát annyira jó fej srác vagyok! :$
Petra üzenete: Idióta. :D Holnap beszélek vele. Vagyis megpróbálok.

   
Leraktam a telefont az éjjeli szekrényre,mert nem jött válasz.
Megfordultam.  Hirtelen Harryvel találtam magam szemben.
Megsimogattam az arcát,de
ő elvette a kezeimet tőle.
- Ne – mondta kegyetlenül.
- Kérlek Harry,ne haragudj! – mondtam el újból.
- Láttam mit írtatok Daviddel – fújtatott. – És javaslom a mosolyszünetet köztünk – jelentette ki.
Neeeeeeeeeeeeeeeeeeee! Legördült egy könnycsepp az arcomon,majd még egy.
- Miért Harry? Miért? – töröltem le a könnyeimet.
- Így látom jónak.
   Kimondta. Mosolyszünet. Vagyis,hogy szakítsunk. És nekem ott végem volt. Felkaptam a ruhámat,és a telefonomat,majd kirohantam a szobából.
Megálltam a folyosón. Harry utánam szólt:
- Petra,ne.. vagyis.. nem úgy gondoltam… - makogta.
Hallottam. De már nem érdekelt. Jó,nem akarom becsapni magamat. Érdekelt. Valahol boldog voltam,valahol pedig iszonyúan fájt. Az egyik felem vissza ment volna megbeszélni, a másik felem nem. És sajnos a nem gy
őzött.
Kirohantam az udvarra. Leültem a napozóágyra,és az eget néztem.
Majd rápillantottam a telefonomra. 0:17
David nem válaszolt,viszont,én késztetést éreztem,hogy írjak neki.
Petra üzenete: Figyu,otthon vagy? :o
David üzenete: Szerinted? :D
Petra üzenete: Otthon. Átmehetek? :/
David üzenete: Gyeeereeee. Úgyis félek egyedül :$
Petra üzenete: Egyedül vagy? :o
David üzenete: Aha. Anyáék New Yorkba vannak.
Petra üzenete: Hm. Oké. 2 perc és ott vagyok.
J

   Valóban két perc volt,amíg a homokon keresztül átgyalogoltam a szomszéd házba.
Wow.
- Szia – nyitott ajtót Dave.
- Sziia (?) – inkább kérdeztem,mint köszöntem.
- Veszek fel egy pólót,ha zavar – nézegette a hasát. Igen nem volt rajta póló. Vagyis,nem nem volt rajta póló. Mindegy. Totál zavarban voltam.
- Nem,már megszoktam,csak a hirtelen meglepettség – legyintettem. – Beengedsz?
- Ja,gyere nyugodtan – röhögte el magát.
Bementem az óriási házban. Tényleg ijeszt
ő lehet egyedül.
- Kérsz valamit? Még van egy kis pizza,meg kóla,és narancslé.
- Narancslét kérek – mondtam tök illedelmesen,de nem is tudom,hogy minek.
- Oké. Esetleg nevetni is fogsz este,vagy játszod a jó kislányt? – utalt ezzel arra,hogy nagyon kötött vagyok.
- Igyekszem. Ana? – váltottam témát.
- A „pasijával” van valahol. Az el
őbb válaszolt.
- Komoly megírta az SMS-ben,hogy hol van? – vettem el a narancslét.
- Igen – mondta egyszer
űen David.
- Az komoly -  néztem nagyokat.
- Mindegy. Nem is igazán érdekel. Felmegyünk? – mutatott az emeletre.
- Persze – bólintottam.
     David szobája hatalmas volt. Ment a Tv,és az ágyán hevert a laptop-ja.
Majd ugatást hallottam,és két kutyus szaladt elém. Bopi,és egy dalmata.
- Paca – „mutatott be” neki Dave.

- Úúúú… mint a 101 kiskutya kett
őben? – simogattam meg a kutyát.
- Igen – mosolyodott el Dave.
(Kevésbé mesefilm rajongóknak elárulom,hogy volt a Paca és Agyar nev
ű mese. A 101 kiskutya 2. része.)
Leültem az ágyra,Dave,meg kapcsolgatta a Tv-t,mikor megcsörrent a telefonom.
- Hazza – dobdtam le az ágyra.
- Mérges a férjed? – nevetett fel Dave.
- Nem a férjem! S
őt már az sem biztos,hogy járunk  - szomorodtam el.
- Ah,én annyi kapcsolatot tönkretettem az elmúlt fél évben,hogy már szerintem világrekordot döntöttem benne – nevetett fel Dave kínosan.
- Nem miattad van. Miattam. De hagyjuk szerintem – nyúltam a folyton csörg
ő telefonomért.
- Vedd fel,léccíí – nézett rám kutyapofival David.
- Nem – némítottam le a telefont.
- Akkor viszont korhatáros m
űsort fogsz velem nézni. És a gusztustalanabbik fajtát – kezdett el egyre gyorsabban lépkedni a csatornák között.
- Nem nézek korhatáros filmet! – kiáltottam fel. – Nézzünk mesét – ajánlottam.
David titokban mese rajongó,f
őként Reginek,és nekem köszönhetően.
- Nem nézünk. Inkább beszélgessünk – kapcsolta ki a tv –t . Hirtelen sötét lett a szobába.
- David! – kiáltottam fel,amolyan „tudod,hogy félek a sötétben” hangsúllyal.
- Váá! Váá! Vigyázz,mert Bopi megesz ebédreeee – mondta, „zombis” hangon.
- Elég – mentem oda a telefonomért. – Gyere ide! – világítottam a még mindig szörnyet játszó fiúra.
   David levet
ődött az ágyra,majd bedugott egy égősort (?),és beszélgetni kezdtünk. Elmondtam neki mindent.

- Röviden ennyi – zártam le a dolgokat.
- 1:59 . Mi van,ha a hosszabbik verziót mondod el? – sóhajtott.
- Jaj már! – bokszoltam bele a vállába.
- Remélem álmos vagy – ásított egyet.
- Igen – bólintottam.

Ennyi volt. David kihúzta az ég
ősort,adott egy takarót,hogyha fáznék,és aludtunk.


Regina

   Mit csinálj,ha a legjobb barátod eltűnik? Szükségem van egy ilyen könyvre.
Ugyanis. Liam letárgyalta Zaynnel,az egészet (már ketten tudunk róla),és jött aludni. Lefekszek,és már majdnem elaludtam,mikor valaki,mint az
őrül elkezd kopogtatni az ajtón.
- Vagy Harry,vagy Petra – mondta kómásan Liam.
Harry volt. Szemei duzzadtak,kezében a telefon.
- Jaj,mi történt? – sóhajtottam,és már el
őre féltem,hogy Harry mit fog mondani.
-  Összevesztünk Petrával,és mondtam,hogy tartsunk mosolyszünetet. ÉS elment! Sehol sem találom! – zihálta idegesen Harry.
- Nyugi,Harry,nyugi – simogattam meg. A kisgyerekeknél ez hat. Talán a nagygyerekeknél is. -Liam?! – fordultam felé.
Ő az „apukánk”,majdnem minden esetre,van ötlete.
Liam nyögött egy - kett
őt,majd felállt az ágyról.
- Hova mehetett? – dörmögte.
Harry idegesen rázta a fejét,és valami olyat makogott,hogy „Miamiban bárhova.”
Jogos.
- Kezdjük a telefonálással – tanácsolta Liam.
- 14-szer  hívtam,és nem vette fel – szipogott Harry. Egyre jobban azt éreztem,hogy sírt. El
őször félhomályban nem vettem ki,ezért volt a fáziskésés.
- Próbáljuk meg – mosolygott Liam. – De el
őtte keltsük fel a többieket.
   Így hát, éjszaka egy óra után valamivel,Petra kerestük Miamiban. De a telefont egyikünk hívására sem vette fel.


   Éjszaka kettő. Teljes a káosz. Niall,és Lou már a rendőrségen gondolkoznak (mármint,hogy kihívják),Harry eltűnt(nekem szólt,hogy sírni megy) Zayn,és Liam próbáltak uralkodni magukon. Kendall,és Carlos lázasan próbáltak telefonálni, Logan és James,viszont szinte állva aludtak a nappali közepén. Én pedig… Már sejtem,hogy hol lehet. David.

   Éjszaka három. Már nem bírtam tovább nézni a szenvedésüket,és felvetettem az ötletet,miszerint a szomszédban lehet. Néhány „húúúú tényleg” „aaa miért nem gondoltunk erre” választ kaptam,majd Lou vezetésével,szinte mentek betörni Davidékhez.
- ÁLLJ! – üvöltöttem el magamat. – Szerintetek haza fog jönni,ha ennyien  támadunk rá? Várjuk meg a reggel – tanácsoltam.
- Igaza van Reginek – mondta Kendall.
Na,pont Kendall kel a  védelmemre?! Mindegy. A többiek belátták,hogy ez sehogy se lesz így jó,ezért megvárjuk a reggelt. Szóltam Liamnek,hogy Harryvel alszom.
Talán így volt  a legjobb.
- Hogy vagy? – mentem be Harryék szobájába.
A fiú az ágyon ülve,rázta a fejét.
- Vagy 30-szor kerestem. Regina,miért mondtam ezt? Ha valami baja esik,soha sem bocsátom meg magamnak!
- Nyugiii Harry- ültem  le mellé. – Petra hirtelen haragú,de van annyi esze,hogy nem ugrik a tengerbe,ezért – próbáltam vidítani.
- Ah. Aludjunk – mondta Harry,és lefeküdt.


Petra

      Reggel tíz után keltem. David,még mellettem szunyókált,de én már nem tudtam többet aludni. Jó.. Vagyis.. Ideges voltam,hogy ki vette észre,és ki nem vette észre,hogy eltűntem. Megkerestem a telefonomat,és megnéztem a „nem fogadott hívásaimat”.
128 nem fogadott hívás. Húú.. Asszem túl teljesítették magukat.
   37 Harryt
ől, 21 Regitől, 17 Nialltől, 15 Lou-tól,11 Liamtől, 9 Zayntől, 9 Carlostól, 4 Kendalltől, 3 Logantől,és 2 Jamestől.
Az szép. Emellett volt 26 SMS-em is. F
őként Harrytől,de volt Regitől,meg Nialltől is.
- Hé,Dave – keltegettem.
- Hm,! – morgott rám álmosan.
- Mentem haza. Köszi,hogy itt aludhattam.
- Nincs mit,máskor is.
Mosolyogva ránéztem,és már majdnem elindultam,amikor visszarántott:
- Béküljetek ki Harryvel. Tudod,az esküvő… - mosolygott (vagyis inkább vicsorgott),kómásan.
- Igyekszem. És még egyszer köszi – pusziltam meg a homlokát.
  
    Hazasiettem. Otthon állt  a bál. Szép,csendben beosontam a hátsó ajtón. Legel
őször Kendallel találtam szembe magamat.
- ITT VAN! – üvöltötte el magát. Pff.. Ennyire vártak?
- Petra-Petra-Petra-Petra – szaladt felém Regi,és megölelt. – Úgy megijesztettél.
- Bocsi – öleltem vissza.
   Utána felismert Lou,Niall,Liam,Zayn,Carlos is,és sorba megölelgettek,meg elmesélték,hogy milyen eseménydús éjszakájuk volt,és leszidtak ,mert elmentem.
Majd hirtelen csend lett. És a lépcs
ő szélén megállt Harry. A rakoncátlan fürjei jobbra-balra álltak,szemei teljesen pirosak voltak.
- Harry – suttogtam magam elé.
- Csóóókoot! Csóóókot! – kezdett el visítani Lou,és Niall.
Harry bizonytalanul megrázta a fejét. Jó,akkor így játszunk.
- Esküv
őőő! – kiabált az ajtóban David.
Ez,hogy került ide?!
    Regi felröhögött,majd olyan dolog történt,amire nem számítottam. Vagyis számítottunk. Harry utat tört magának a  tömegben,és ököllel verni kezdte Davet.
- Harry neked teljesen elment az eszed? – üvöltöttem rá. – A féltékenységért megvered a legjobb barátomat!! Ismétlem, BARÁTOMAT!
- Petra – állt fel Harry Davidr
ől. Aki szerencsére nem ütött vissza,ezért nem lett belőle nagyobb balhé.
- Hagyj. Figyelj,ne is szólj hozzám – fordultam Harryhez. – Jól vagy? -  hajoltam le Davidhez.
- Kicsit fáj itt- mutatta meg az oldalát,ahol egy hatalmas piros folt volt.
- Istenem,Harry,de szánalmas vagy – szúrtam még oda a fiúnak,majd kézen fogva kivezettem Davidet a konyhába.

Regina

    Minden olyan gyorsan történt. Lou,és Niall smárt követeltek,David esküv
őt,Harry meglökte Davidet,utána leütötte  a földre,Petra üvölt,és nem kapok a döbbenettől levegőt,Petra és David a konyhába száguldoznak ,nyomukban Harryvel.
Louval összenéztünk,hogy „ide talán mi is kellünk”,és mi ketten – szigorúan ketten – odamentünk a konyha ajtajához,hogyha be kell avatkozni,akkor legyen ott ember.
Csak a veszekedés végét (végét! Viccelek,szóval nem az elejét) csíptük el.
- De Harry! Megütötted! – üvöltött Petra,miközben egy jégkockákkal teli dobozt tett Dave oldalához.
- Nem érted,hogy nem direkt volt?! – kontrázott Harry.
- Ja,pont véletlenül ütötted le. Hagyjál már! – visongott Petra.
     Jó 10 percen keresztül néztük a vitát,és már ezer éves sérelmek is el
őkerültek. David,hol Petrára,hol Harryre,hol pedig ránk nézett.

Petra


     Annyira ideges voltam,és hatalmasat csalódtam Harrybe.
- Idefigyelj! Most,kiköltözök a szobából,mert nem akarok veled lakni!
Harry szemrehányóan „na végre” pillantást vetett rám,de nem szólt semmit. Más viszont igen.
    - BEFELÉ! – üvöltött Regi.
- Mivan? – nevetett fel Harry.
- Felfelé,mars! Elegem van bel
őletek! Tudjátok miért jöttünk Miamiba? Bulizni! És tudjátok mi van most? Dráma! Ha fene fenét eszik is,ti ezt megfogjátok beszélni. Hármasban! INDULÁS! – parancsolt (?) minket Regi felfelé. Már csak az ostor hiányzott  a kezéből.
     Loura néztem,akinek eléggé WTF-es feje volt,szóval ez Regi „saját” terve.
Felértünk a szoba elé,de egyikünk sem akart bemenni:
- BEFELÉ! – üvöltött Regi.
- Én is? – kérdezte David.
- Igen! – nyitotta ki Regi az ajtót.
- Már látom a film címét magam el
őtt: Regina a diktátor – mosolygott Harry.
- Leforgatjuk. Nyomás! – lökdösött be minket.

   Leültünk az ágyra,és farkasszemet néztünk. Regi,és Lou kiment,hogy „hármasban” megbeszéljük a dolgokat,de
őrizték a szobát kívülről.
- Akkor? Mit szeretnél tudni Harry? – kezdtem el.
- Mi van köztetek? – kérdezte Harry,és szúrósan Davidre nézett.
- Barátság.
- A frászt! – üvöltött fel Harry.
     És idáig tartott a „megbeszélés”,ezután már üvöltve kommunikáltunk.
Kb. 10 percig,megint elhordtuk egymást mindennek,és,hogy milyen szemét dög a másik.
- ÁLLJ! – üvöltött túl minket Dave.
Harryvel egy másodpercre elhalkultunk,és végighallgattuk Davidet:
-  Szeretitek egymást! Szerelmesek vagytok egymásba! Tesó,figyi,én nem akartam,hogy félre értsd a dolgokat. Itt van a telefonom,nézz meg benne,amit akarsz! Válaszolok,az összes kérdésedre,hajrá. El
őtte leszögezem,mi csak barátok voltunk,vagyunk,leszünk. Ő meg a tiéd. Csak a tiéd. Béküljetek már,kii! – mosolygott.
- Haha. Azt hiszed,hogy egy ilyen kis „álszöveggel” minden el van intézve? Tévedsz. Öregem,nagyon is tévedsz – tette karba a kezét  Harry.
És minden folytatódott ott,ahol abbamaradt

    - Kuss máár! – jött be Regi.
- Én költözök innen – jelentettem be.
- Nem mentek sehova! Egyik
őtök sem! – szólt ránk Louis.
- Mi?! Össze vagyok veszve vele,és egy szobában kell aludnunk? – nézett rám Harry.
- Igen – helyeselt Regi,és Lou is.
Ez kész. Ezek teljesen meg
őrültek.

Regina

   Louval kint beszélgettünk,amíg vártuk,hogy kibéküljenek.
- Te,és Kendall? – nézett rám.
- Már nem téma – legyintettem.
- De téma. Szereted,nem? – fogta meg a  csuklómat.
- Nem – válaszoltam határozottan.
- Hahahahaha. Ne hazudj a szemembe. Egy kicsit sem?
- Egy kicsit,talán.
- Egy kicsit nagyon talán – javított ki Lou.
- Jó,na,igen. De nem mutatom felé.
- Értem – bólintott,amolyan „háháháháháháháháhá igazam van” stílusban.
- Senkinek – szúrtam elé az ujjamat.
- Oké – fűzte bele az ujját. – Mutatóujj eskü?
Felnevettem,majd „mutatóujj” esküt tettem vele.

    Mikor már nem bírtuk tovább hallgatni a szitkozódást,benyitottunk. Kiosztottam mindenkit,és megparancsoltuk,hogy nem költöznek külön.

    Délután próbára mentünk,akkor egy kicsit külön voltak.
Éppen a „Worldwide”-ot énekelték átszellemülten,mikor ránéztem Petrára. Maga elé bámult. Pontosabban Harryt bámulta. Ez a dal a „közös daluk”,mert Harry mindig ezt dúdolja a buszban.
    Mikor vége lett a próbának,félre hívtuk
őket:
- Na,kibékültetek? – mosolygott Louis.
- Nem – vágták rá egyszerre.
- Úúú… pedig holnap koncert,és,ha a rajongók csókot kérnek,ti csókolózni fogtok! – közölte Lou.
Ez a kieszelt tervünk,de err
ől később.
- Oké – vágták rá megint egyszerre.
Ajj.


    Este viszont már húzósabb volt a helyzet. Szó szerint úgy kellett
őket a szobába parancsolni.
- Amúgy ezt hol láttad? – kérdezte Lou.
- Mit? – kérdeztem vissza.
- Ezt az „együtt lesztek,és kibékültök,mert én azt mondom” dolgot?
- Ja,múltkor valami filmbe volt – nevettem fel.
- Az úgy jó,ha egy film szerint békítjük
őket – röhögött Louis.
- Csitt. Be fog jönni. Előbb utóbb belátják,hogy ez rossz,és szeretik egymást.
- Ez volt  a film vége?
- Igen – nevettem el én is magam.

Petra

   Este,a rémálmok rémálmát éltem. Úgy tíz után,mikor már mindenki elt
űnt aludni,csak Regi,Lou,Harry,meg én ültünk lent a kertben,Regiék felparancsoltak minket.
- Jó éjt – csukta be az ajtót Louis.
   Eszemben sem lett volna kimenni,meg igazából nem is kellett. Kínos csendben ültünk egymás mellett Harrvyel,
ő a telefonját nyomkodta,én meg a laptopomat birizgáltam.
- Anya írt,hogy vár minket Skyepon. Kölcsön adod a laptopot? – nézett rám.
- Mi? – kérdeztem vissza,mintha nem hallottam volna.
Harry megismételte,mire próbáltam játszani az értetlent:
   - Először is. Mi az,hogy minket? Másodszor meg,hol van a laptopod?
- Lemerült,és azt mondtam,hogy minden rendben van,és,hogy itt vagy. Csak viselkedj természetesen,jó? – kérte.
Felé nyújtottam a laptopomat,és beültem mellé. Vagyis átkarolt. Hm. Érdekes. Össze vagyunk veszve,és átkarolva beszélgetünk az anyukájával Skypeon.
Néha adott egy puszit a fejemre,én meg megsimogattam. Simán Oscart kaphatnék érte.
Utána már csak elvettem tőle a gépem,és lefeküdtünk.


*Reggel*


- Mi a szar,ez itt?! – üvöltöttem fel.
- REGINA,LOUIS! – ordította Harry.

Regina

Hátralév
ő napok száma: 5
Veszekedés napja. 2
Békülési terv: kezdetleges
Elképzelés: Tökéletes
Megvalósulás: Kétséges
Ilyesmi gondolatokkal ébredtem.

    Reggel korán keltünk. A „titkos kis tervünk”,els
ő fázisához. Szinte egész éjjel ezt dolgoztuk ki,rosszabbak vagyunk,mint… Mint bármi más,vagy bárki más,aki ilyenekkel foglalkozik.

   A reggelem viszont nem indult fényesen.
Lonál aludtam,hogy együtt tudjunk menni. A szép rózsaszín szobája,igazán romantikus volt. Már kimásztam az ágyból,és a teraszra lépkedtem (hozzáteszem hajnal öt óra volt),és a napfelkeltében gyönyörködtem,amíg Lou kimászott az ágyból.
Utána odajött mögém,és átkarolt hátulról.
- Azok kik? – hunyorgott. Két alak a parton,igencsak egymásba „gabalyodva”. El
őször azt hittük,hogy Petráék. De sajnos nem ők voltak.
Egyik mély leveg
őt vettem a másik utána.
    - Nyugi,nyugi,nyugi. Azt mondtad,hogy nem téma – nyugtatgatott Louis.
- Nem ez az els
ő. Nyomás! – fogtam mega  rózsaszín szőrmés kütyüket.
- Beverjük a képét,jó? – vigyorogott Louis.
- Képletesen – tettem hozzá,és hagytuk,hogy elt
űnjünk a félhomályos folyosón.


Tetszett? J Akkor ne felejts el kommentelni/szavazni. J Mindig elolvasom őket. J És nagyon sokat jelentenek. J 



5 megjegyzés:

  1. Mint mindiig ez is szupiii lett!!!!Remélem Hazzaék kibékülnek!!! :O Gyorsan köviit! puszii (L)

    VálaszTörlés
  2. xddd fasírt..új póz :""""D nem nevettem Hazzáék meg Kendizzleék is béküljenek ki :/ !!!! legyen happy minden :DD gyorsan kövit *---*!

    VálaszTörlés
  3. Ne nem lehetsz ennyire izé :`D kendall a david (volt) csajával smárolt o.o szegény regi, :/ harry nmeg petra gyorsan béküljön ki :D! Következőt ^^!

    VálaszTörlés