25./1.-LoveGuru-Helló Portland!

Sziasztok!

Újabb részt hoztam,de ez most nem lett olyan hosszú,mint az előző.
Két részes lesz valószínűleg.
Kendall és Regi nagyon egy hullámhosszon vannak,Petra,és Harry,viszont inkább megint külön utakon járnak. Elég érdekes ez még mindig..De Petrának végül döntenie kell…
Új szavazást indítottam,lehet,hogy valakinek már feltűnt. Miután ezt a blogomat befejezetm(és szigorúan csak utána),egy újba szeretnék belekezdeni,ami valószínűleg nem 1D-s,nem nem is BTR-es lesz. Sőt egyik sztárhoz sem lesz köze. Nem kell megijedni,messze van még a „vég”… :D

Jó olvasást!
@LadyBirdStory

Petra

      Regina és Kendall,már vagy 20 perce folyamatosan smároltak. És csak a cuppogást lehetett hallani.
-Ezek mutánsok-szólalt meg alattunk Niall.
-Figyu,beszállhatok én is?-kérdezte Louis.
-Felmegyek-mondta Carlos.
De őket egyik fenyegetés sem hatotta meg.
   -És mi lesz,ha bedurvul a dolog? Ránk szakad az ágy,Petra!-kiálltott fel Harry.
Felnevettem.
   A busz elindult. Már lehetett vagy hétóra körül is. Regi,és Kendall el volt foglalva magával. Harry visszaaludt. Óvatosan kimásztam az öleléséből,és az ablakhoz mentem.
    Ahol is Carlos állt. Egyre jobban kezdem megkedvelni a srácot. Odamentem hozzá,és  elkezdtünk beszélgetni. A fő téma, Regi és Kendallel volt. Majd,mikor „kiürült” ez a téma,Carlos elkezdett énekelni:
http://www.youtube.com/watch?v=lvQf0QfRK6A

    Ismerős volt a dal. A refrénnél már én is becsatlakoztam,és együtt énekeltünk. Körbeszaladtunk a buszban,és mindenkit kirángattunk az ágyból. Ez volt olyan 10 óra körül.
-Az állatok..-motyogta Niall.
   Reggeliztünk. Már rég kiértünk San Franciscóból,de újra-és újra énekeltük.
A nap unalmasan telt. Hol Louisszal,hol Regivel beszélgettem. Harryvel megint nem találtuk  a közös hangot,amit tegnap egész nap éreztünk.
     11 óra pedig sok idő. Éppen Carlossal beszélgettem,mikor az a bombasztikus ötlete támadt,hogy hívjuk fel Zaynt.
Beosontunk a fürdőbe,és tárcsáztam a fiút.
   -Haló? Szia Petra!-köszönt Zayn.
-Szia,teee-köszöntem én is.-Hogy  vagy?
-Jól vagyok. Aránylag.
-Na mit történt Zayniii?-kérdeztem.
-Van egy fanatikus rajongó,aki bemászott az ablakomon tegnap. Nagyon komoly a csaj-nevetett fel.-És te,hogy vagy? Melyik eszelős barátommal kavarsz?
-Hahaha. Vicces vagy. Jól vagyok. Amúgy itt van Carlos is.
-Ja,és nem mellesleg,ez az egész az én ötletem volt-szólt bele a fiú.
-Nagyon hiányoztok már. Regi,hogy van?-hallottam,hogy a hangja kicsit szomorúbb lesz.
-Hát..Kendallel…-nem tudtam befejezni a mondatomat.
-Jó,értem-mondta szomorúan a fiú.
-De,nyugi van haver. Jobbnál,jobb csajok vannak a koncerten!-vidította fel őt Carlos.
-Jó. Örülök,ha boldog. Amúgy,ti együtt vagytok. Vagy miért,csak ti hívtatok?
-Mielőtt még elfantáziálnál rólunk,nem vagyunk együtt. Csak felhívtunk téged,manó-tudattam vele.
- Nagyon köszönöm. Tényleg hiányoztok. Jó volt,hallani a hangotokat,de mennem kell. Aztán csak védekezzetek! Sziasztok!-nyomta ki,még mielőtt akármit is tudtam volna reagálni rá.
    -A hülye-mondtam,majd elindultam kifele,de Carlos megelőzött.
-Állj meg!-futottam utána.
-Tii..Mit kerestetek a fürdőben?-kérdezte Niall,miközben elrohantunk mellette. Hirtelen mind a ketten megálltunk,majd  magyarázkodni kezdtünk.

-Felhívtuk…A….-nem akartam Zaynt mondani,mert még a végén megsértődik,hogy neki nem szóltunk.
-A…….Az unokatestvérét,aki hatalmas BTR  függő-mondta Carlos.
-A fürdőben?-nem voltunk határozottak,ezért Niall nem nagyon hitt nekünk.
-Igen-mondtam,mjad arrébb sétáltam.
-Az Istenek-nevetett Carlos,majd leültünk a kanapéra.
Senki sem volt ott.
    -Elég bizonytalan vagyok-nyögtem ki.
-Na…A hülye női logika.Miért?-kérdezte Carlos.
-Mert,az egyik pillanatban azt érzem,hogy Harry életem szerelme,a másikban pedig semmit nem érzek. Fel tudod,ezt fogni?-néztem felé.
-Igen,fel tudom fogni. Amúgy csak játszanak veled az érzéseid. De szerintem szerelmes vagy Harrybe. Olyan édesek vagytok együtt.
    Carlos barna szemei tényleg őszintén „beszéltek”.

Regina

    A világ legjobb napját töltöttem Kendallel. Reggel,nem bírt aludni,ezért elkezdett telefonozni,aminek a fényére felébredtem,és kárpótlást követeltem. Elkezdtünk smárolni. Az egész busz felébredt a cuppogásunkra,és viccesebbnél viccesebb beszólásokat mondtak. Bele-belemosolyogtam a csókunkba.
Utána,mikor már nem bírtuk levegővel,összebújtunk,és elaludtunk.
Petra,és Carlos éneklésére keltünk.  Mostanában eléggé egy hullámhosszon vannak.
Reggeliztünk,majd visszafeküdtünk. Az ágyunk mellett ablakból néztük,az autópályán elhaladó autókat.

Kendall halkan dúdolni kezdett valamit a fülembe.
   -Ez mi,ez?
-Asszem Big Time Rush…Nem ismered a számainkat?-kérdezte.
-Ööö..Nem,miért kéne?-nevettem felé.
-Te valamit kihagytál az életedből.
-Jól van na,nem hallottam még annyiszor őket-kerestem a kifogásokat.
    Kimásztunk az ágyból,felöltöztünk,majd megint kajáltunk.
Nyugis napnak ígérkezett. A nappaliba Carlos és Petra üldögélt. Megint együtt voltak.
    -Mit csináltok?-kérdeztem,miközben elhelyezkedtem.
-Beszélgetünk-adta a rövid választ Petra.
-Hm… És miről beszélgettek?-kérdezte elváltoztatott hangon Kendall.
-Harryről,és rólam-mondta tök nyugodtan Petra.
-Jól van,drága-mondtam,majd arrébb sétáltunk.
    -Te tudsz táncolni?-nézett rám Kendall.
-Persze. Mit táncoljak?-nevettem fel.
-Rúdtánc?-nevetett Kendall is.
-De hülye vagy-ütöttem meg a térdét.
-Csak vicceltem. Hip-hop?
-Simáán-mondtam,majd elkezdtem ütemesen mozogni.
-Te tanultál táncolni?-kérdezte miután befejeztem a „produkciómat”.
-Igen. Még az általánosba.
-Szép munka. Engem is megtanítasz?-nevetett felém.
-Meg. De nem most,és nem itt. Nincs hely-tudattam vele.
-Most haragszok rád-mondta ravaszul mosolyogva.
-Nembaj. Úgy is meg fogsz bocsátani-lépkedtem oda hozzá.
-Há,ha kapok valamit,talán-mutatott a szájára.
Megcsókoltam.
   -Így már jobb-mondta,majd visszamentünk a nappaliba.
Niall gitározott.. Harry,Louis,Logan és Carlos énekelt.
Kendall is beszállt,mi pedig Petrával hallgattuk.
Majd úgy, este hat körül megállt a busz.
-El se hiszem! Helló Portland!-szaladt ki Louis a buszból.
A másik buszból kiszállt Clar és Rob,aki tájékoztatott minket az estéről.


Petra

*Később*

    Harry odajött hozzám. Éppen a táskámba pakoltam,mikor hátulról átölelt.
-Vár kint téged valami. Azt szeretném,ha ezt felvennéd ma este.
-Egy ruha?-lépkedtem ki.
   Igen egy ruha volt. Ráadásul nem is akármilyen. Egy gyönyörű ruha. Pánt nélküli,menta zöld színű,és néhol voltak rajta flitterek.
-És ezt miért is kaptam?-öleltem meg.
-Mert van egy meglepetésem. Amihez ilyen ruha kell-mosolygot,majd távozott.
   Felvettem a ruhát,kivasaltam a hajamat,és indultunk a koncertre. Ugyanolyan volt,mint az összes többi.
Majd a végén,hirtelen kialudtak a színpadon a fények.
Niall kirohant,odajött hozzánk,és megfogta a kezemet…

~Ha tetszett,írj kommentet,és szavazz. Új rész 16 komment után.~ 

24.fejezet-Have a Baby???!!

Na hát sziasztok!

Meghoztam az új részt! Három napja írom,bőven van meló benne. 
A szavazást,mint látjátok lezártam,de indítottam egy újat.
Annyira jó kommenteket írtatok az előző részhez köszönöm♥ :))
mint láttam,az előző részben Niall volt a kedvenc karakteretek,így visszaolvasva tényleg aranyosra sikerült. (Amúgy nem vagyok ego xd)
Az interneten hódit az Ask.Fm. Én sem maradok ki ebből,tőlem is kérdezhettek: http://ask.fm/LadyBirdStory

Nem húzom tovább az időt,lássuk ki lett az Apa! Jó olvasást!
@LadyBirdStory

Regina

    Carlos reggeli kiabálására kelt az egész busz. Körbeálltunk a „nappaliba”,és a levelet fürkésztük.
    -Bontsátok már ki-idegeskedet Harry.
-Én félek-mondta Louis,és odabújt Petrához.
-De mióta küldenek levelet,arról,hogy apa lettél?-nézett maga elé Carlos.
-Mondjuk,ez jó kérdés-nyúlt  a borítékért Kendall.
Végigsimította a ragasztást,majd óvatosan elkezdte feltépni.
  -Várj. Ígérjük meg,hogy akárki lesz is az,támogatni fogjuk-mondta Niall.
Mindenki bólogatott,majd Kendall kihúzta  levelet a borítékból. Majd,az egyik szemét becsukva elkezdte olvasni:
„Kedves Louis,és Kendall.
Ezt a levelet a kórházból írom. Ugyanis elvetéltem.”
   -Hogy mi?!-kiálltott fel Lou.
„Az igazságot pedig elmondom. Egyikőtök sem lett volna apa. Gyógyszert ugyan nem szedtem,de mindig gondoskodtam a védekezésről. Néha,ti magatok sem tudtatok róla. De ez most igazából lényegtelen. „
    -Hát annyira nem lényegtelen…Miket műveltetek?-kérdezte Carlos.
Kendall,és Louis összenézett,majd felnevettek.
„Volt/van egy másik pasim Franco. 4 és fél éve járok vele. Ő a mindenem. Az övé volt  a gyerek.”
   -B*sszameeg…-sóhajtott Louis.
„Amint,felépülök,és kilábalok ebből a sokkból Brazíliába megyek. Ahol,végül is születtem,és éltem. Sajnálom,hogy hazugságban tartottalak titeket,de szörnyen vonzóak voltatok. Valószínűleg soha többé nem találkozunk,szóval ezzel a levéllel bocsánatot szeretnék tőletek kérni,és további sok sikert kívánni az élethez. Kendall remélem boldog leszel az új csajoddal,Louis neked pedig szívből kívánom,hogy megtaláld az igazit.
Őszinte sajnálattal:Jessie♥”
    -Hát,ez furcsa volt…-szólalt meg Louis.
-Igen…Nem erre számítottam. De,jó,hogy az életünk végre egyenesben van.
-Azért,ez szíven ütött. 4 és fél év,és közben te is voltál neki,meg én is. Hát…Nem ez lesz az éltem legjobb emléke,de megtörtént nem tudok mit csinálni-szögezte le Lou.
   Otthagytuk Kendallt,és Louist megbeszélni a dologot..

Petra

   -Mit csinálsz ma?-kérdezte Harry,amikor visszamentünk az ágyba.
-Még nem tudom-mondtam egyszerűen.
-Nincs kedved mondjuk velem lenni?-mosolygott pimaszul.
Még mielőtt válaszolni tudtam volna,megint kiabáltak.
   -Gyertek itt van Clar és Rob!-szólt Carlos.
Ismét kimásztam az ágyból,és a nappaliba mentünk.
   -Lenne egy feladatunk számotokra-kezdte félénken Clar.
-Tudjátok,hogy új stadiont kell keresni…-folytatta Rob.
-Igen?-kérdezte James.
-Nos,igen,és vigyázni kéne rájuk-léptek arrébb.
Két kisgyerek volt mögöttük.
  -Bébiszitter?-kérdezte Niall.
-Így egyszerűbb lenne…Valaki?
-Petra,és Regina szívesen elvállaja-lépett oda Jon.
-Hogy mi?!-kérdeztük egyszerre.
-Légyszíí…Adok majd valami engedményt. De kérlek-kérte Clar.
-Én elvállalom,ha segít nekem valaki-montda Regi.
-Én segítek neked-ölelte meg hátulról Kendall.
-Jó,az idősebbre szeretnétek vigyázni,vagy a kisebbre?-nézett ránk Rob.
-Az idősebbre-válaszolták egyszerre.
   Láttam,hogy Niall,és Harry nagyon bökdösik egymást mellettem. Feléjük fordultam:
-Valamelyik igen érteles segítene nekem?-kérdeztem.
-Majd én-mondta megadóan Harry.
Egy másfél éves kisbabára kellett vigyáznunk.
   -Oké,itt egy lista,hogy mikor mit kell csinálnotok,a babakocsi,is itt,van a cumisüveg,a cumi,és a tápszer.
Elég hamar fel kellett nőnünk.
   A többiek szabad kimenőt kaptak a városba. Kendall,és Regi elvitte mozizni Jack-ot,így egyedül voltunk „otthon.”
   -Délbe kell neki kaját adni-olvasta Harry a listát.
A kisgyerek kicsit meg volt szeppenve.
    Harry leült mellém az ágyra,és néztük őt.
Tea-nak hívták. Mit ne mondjak,elég érdekes név.
    Majd fél óra múlva,mikor már oldódott a hangulat,elkezdtünk vele körbe-körbe sétálni a lakásban.
-Tök cukiii-emelte fel Harry.
-Igen-jegyeztem meg.
Eljött dél.
   -Na,akkor keverjük be a tápszert! Nézzük csak…-méregette a cumisüveget Harry.
Nagyjából kutyultunk valamit,ám Tea nem nagyon akarta meginni.
Harry a szájához vette,és elkezdte inni.
   -Tudod milyen erősen kell ezt szopni?-kérdezte röhögve.
Én is felnevettem.
 Hirtelen Tea kikapta Harry kezéből az üveget,megfordította,és szép,szabályosan inni kezdte.

-Hát dárga…Mit ne mondjak…Elbasztad-adtam neki egy puszit.
-Jól va na. Honnan kellett volna tudnom?-nevetett.
    Kajálás után leraktuk az ágyra. Igen ám,csak ez nem volt olyan egyszerű,mint mi azt gondoltuk.
-Énekelj neki-ajánlottam fel.
Harry odahajolt a kislány füléhez,és halkan dúdolni kezdett valamit.
   -Ez mi?-suttogtam.
-Fogalmam sincs…Ez most csak úgy jött-tudatta velem.
Még fél óráig altatgattuk Teát,mire végre elaludt.
  - Tünemény-mosolygott felém Harry.
Egyetértően bólogattam.
Ebédeltünk,meg egy kicsit rendet raktunk.
Négy körül felkelt Tea. Tisztába kellett rakni.
   -Ugye…az csak pisi?-fordította el fejét Harry.
-Harry,ha valaki ilyet pisil,az már rég gond. Ez nem az-néztem rá.
-Hát,jó..Akkor én most megyek..Úgyis nyomaszt,hogy kislány,és az IZÉJÉT kell néznem…-lépdelt arrébb.
-Még,ha egy Niall mondja,ezt a sztorit! De pont te? A nagy nőcsábász?! Nem mondd Harry,hogy nem láttál már „Kislány-alsót”-nevettem felé.
   Harry elkezdett perverzül nevetni,majd visszajött,és nagy nehezen kicseréltük a pelijét.
Belegyömöszköltük a babakocsiba,és elvittük őt sétálni.
    A babakocsit az elején csak én toltam,de pár ház után Harry is odatette a kezeit a kocsira.
-Sohasem gondoltam volna,hogy 19 évesen babakocsit fogok tologatni San Francisco utcáin….-néztem felé.
-Hidd el,én sem-mosolygott Harry.
   Az egyik kezét finoman a derekamra helyezte.
Felé mosolyogtam. Közelebb hajolt,de elhúzódtam.
  -Csak nem meg akarsz csókolni?-kérdeztem meg tőle.
-Miért lenne ellene akármilyen kifogásod?-nézett rám huncutul.
-Nem. De tudod,a lesifotósok sohasem alszanak.
-Igazad van…-hajtotta le a fejét.
Tovább sétáltunk.
Elkezdett csörögni a telefonja Harrynek.
   -Clar az-tudatta velem.
-Igen,sétálunk vele.
-Persze.
-Neeeem,nagyon vigyázunk rá.
-Igen. Ja,meg pelust is cseréltünk 2-szer,3-szor.
-Oké,szia-tette le a telefont.
-Fél óra múlva jönnek értünk. Szerinted Regiék már otthon vannak?-nézett felém.
-Felhívom őket-nyúltam be a zsebembe.
   Kiderült,hogy már hazaértek,és mesét néznek. Ezért,mi is visszafele vettük az irányt.

Regina

     Kendallel nem kellett sokat gondolkodnunk,hogy hova vigyük Jacket. A mozit választottuk. Kerestünk valami mesét,és elindultunk.
   Jack eleinte eléggé szótlan volt,de mire odaértünk egész jól összebarátkozott Kendallel.

-Popcornt kérsz?-kérdezte Kendall.
-Igen-hangzott a tömör válasz.
    Kiderült,hogy Clar és Rob házasok,és Tea a testvére.
Már nagyban néztük a filmet,mikor Jack megütögette  a vállamat:
    -Wc-re kell mennem…
Kendallre néztem,aki teljes beleéléssel bámulta a filmet.
-Héééj…Szivii.. Jacknek wc-znie kell.
-És?-kérdezett vissza Kendall.

-Talán el kéne vinned-tanácsoltam.
-De most van a legjobb rész! 20 perc,és vége. Addig nem bírja ki?
-Kendall!
-Jó,jó viszem,de majd mondd el,hogy mi történt!-mentek a kijárat felé.
   Egész idáig nem tudtam,hogy miről szólt a dolog,de most megpróbáltam koncentrálni.
  10 perc múlva Kendallék még sehol sem voltak. Ha nagydolga van Jacknek,az sem tart idáig.
Ki-kinéztem az ajtón,de semmi.
De a filmet nem hagyhattam ott.
Megcsörgettem Kendallt.
   -Mindjárt megyünk szivem-hallottam a választ.-amúgy,szerinted elkap a plázazsaru,mert eláztattuk a WC-t?-kérdezte.
-Nincs olyan,hogy plázazsaru-nevettem fel.-De mit csináltatok?
-Hát megpróbáltunk célbatalálni,de bénán sikerült és…
-Jó,nem kérek részleteket!-mondtam,és elindultam a kijárat felé.
Pár perc múlva megpillantottam őket.

  -Na,mi lett a mese vége?-nézett rám Kendall.

-Boldogan éltek,amíg meg nem haltak-hadartam.
   Jack mellettünk sétált,egyszer csak megszólal:
-Tegnapelőtt este átmentem Anyához,és Apához,mert fura hangokat hallottam,és azt hittem,hogy valami bajuk van. Anya azt mondta,hogy csak a távirányítót keresték. De én nem hiszek nekik,mert a távirányító ott volt a polcon. Szerintetek mit csináltak?-kérdezte a kissrác.

   A kezemet a szám elé raktam,és Kendallre néztem. Egyetértően bólintottunk,tudattuk egymással,hogy ugyanarra gondolunk. Majd Kendall megszólalt:
   -Tudod,a felnőttek buták,és elfelejtik,hogy hová rakják a távirányítót.
-De nem veszik észre? És miért kellenek a fura hangok?
-Azért…Tudod,a felnőttek furcsák..Van külön „távirányító-kereső-hangjuk..” Mint,ahogy az előbb láttad a mesébe is,a robotok sok mindenre másmilyen hangot használtak.
-Akkor Anya,meg Apa robotok?-kérdezte ijedten Jack.
-Neeem..Nem..Nem! Dehogyis! Csak tudod…Nekem is van külön hangom arra,mikor bekötöm a cipőfűzőmet,vagy belövöm a hajamat-magyarázta Kendall.
   Jack szinte itta a szavait. Nagyon jól elvoltak.
Beültünk még egy fagyira,majd elindultunk haza.
   -Nagyon bírom a kiscsákót-mondta Kendall.

-Én is…Mondjuk én annyit nem voltam vele,de jó volt ez a mai nap-bújtam oda hozzá.
-Ti is szoktatok egymásnak puszit adni?-kérdezte Jack.
-Igen-válaszot Kendall.
-Múlthéten az oviban én is adtam egy lánynak puszit..De én a szájára adtam.
    Újabb röhögőgörcs kerülgetett.
-Értelek-nevetett Kendall.

-Nagyon jó volt ez a nap veletek..Máskor is elmegyünk?-nézett cukin a fiú.
-Hát,ha Anyukádék megengedik-mosolygott Kendall.
   Visszaértünk a buszhoz. Petráék nem voltak otthon. A fiúk leültek TV-ni,én pedig beszéltem Anyával.
    Nemsokára Petráék is hazaértek. Végignéztünk egy újabb peluscserét. Elég vicces volt. Majd megjött Clar.
   Látszott az arcukon,hogy örülnek,hogy élve látják  a gyerekeiket. Este kilenckor koncert lesz,de addig van még 3 óra. Vacsiztunk,majd elmentünk próbálni.
   Kendallel folyamatosan Harryt,és Petrát figyeltük. De semmi. Se egy ölelés,egy kézfogás,vagy egy puszi..Semmi.
Kilenckor elkezdődött a koncert.
  -HEL-LO-San-FRAN-CISCOOOO!-kiabált vontatottan Harry.
    Újabb fergeteges bulit csináltak. Koncert után találkoztak néhány rajongóval.
Amíg vártunk rájuk,odamentem Petrához,kíváncsiskodni:
    -Na? Hogy álltok?-céloztam ezzel Harryre.
-Ööö…Jóban vagyunk?-kérdezett vissza.
-És smároltatok már?
-Ma? Nem. Amúgy már igen,de ezt te is tudod.
-Mi van veled? Szomorúnak tűnsz-jegyeztem meg.

-Nem tudom eldönteni,hogy Niall,Harry..vagy Louis…
-Harry. Egyértelműen látszik rajtatok,hogy oda-meg vissza vagytok egymásért.

-Tudom…De nem akarom megbántani a másik kettőt-már azért sem mondta ki a nevüket.
-Nyugdj meg. Niall,és Louis is ugyanúgy szurkol nektek. Te meg csak legyél biztos a döntéseidbe.
    Ahogy ezt kimondtam megjelent Kendall. Mi hazasétáltunk. Petra ott maradt egyedül. Nem szívesen hagytam ott,de láttam,hogy most ez lesz neki a legjobb.


Petra

   Totálisan biztos vagyok magamban…Egy frászt? Kit akarok becsapni?!
Hirtelen két kéz volt a szemem előtt.
   -Ki vagyok?-kérdezte elváltoztatott hangnemben.
-Carlos?!-fordultam meg.
-Oh-helló! Honnan jöttél rá?-kérdezte a srác.
-Carlos illata volt a kezednek-nevettem felé.
-Ahha..egy újabb női dolog amit nem értek…Jólvan-mondta,majd elindult kifelé.
-Nem jössz?-nézett vissza.

-Neeem…Megvárok a többieket-legyintettem.
   Pár perc múlva Harry lépdelt ki az ajtón. Csábítóan mosolyog,a fürtjei össze-vissza állnak. Kezei,az én kezeim után nyúlnak.
Erősen megölelt.
   -Szeretlek-suttogja a fülembe.
-Én is szeretlek-válaszolok neki.
Szép lassan elindultunk kifelé.
   Otthon gyors fürdés,és alvás. Sajnos a fáradság úrrá lett rajtam,már nem tudtam megvárni,mire Harry is befekszik mellém.
   Viszont éjszaka.,akarom mondani hajnalban felébredtem.
Harry engem nézett.
Furcsa hangok jöttek felülről.
   -Már kb. 10 perce cuppognak-utalt Regiékre.
Bólintottam,majd odabújtam hozzá.
   -Sok mindent be kell pótolnunk-ölelt meg.
Nem válaszoltam rá.
   Ma egy 11 órás út áll előttünk,ugyanis Portlandbe megyünk. Ha rágondolok,már fáradt vagyok.

Zayn

   Már 3 napja elmentek L.A.-ből…Megkaptam a javított koncertlistát. Seattle-be,már valószínűleg én is megyek,de nem mindegyik számba énekelhetek.
    Az ágyamon ücsörögtem,mikor furcsa hangok jöttek kintről. Odasétáltam az ablakhoz.
Habár a másodikon voltam,az ablakból mégis egy ismerős arc integetett vissza. Fanny.
Egy mozdulattal kivágta az ablakot,és bemászott rajta.
    -Szia,Zayníííí-puszilt meg.
-Ööö…Helló-mondtam zavartan.
   „Te Zayn Malik vagy,figyelj öcsém,nem kell beparázni a csajoktól”-nyugtattam magamat.
   -Milyen napod volt?-ült le az ágyamra.
-Furcsa,és unalmas…
-Hoztaaam nekeed muffint! Én csináltam-nevetett fel.
Megijesztett a viselkedése.
   -Ez nagyon kedves,de nem ehetek muffint-toltam el magamtól.
-Kár…Pedig nem is raktam bele mérget. Aláírod a melltartómat?-kezdte el levenni a felsőjét.
-Hé,hé,hé,hé…Áljj! Nem azt,nem.
  Szerencsémre éppen akkor jött be az ápoló  a szobámba.
    -Hölgyem maga mit keres itt??-kérdezte értetlenül.
-Én csak a pasimhoz jöttem-mutatott felém.
-Nem vagyok a pasid-zártam rövidre.
-Kérem fáradjon ki. Most-hadarta az ápolónő.
    A lány odahajolt hozzám,villámsebességgel megcsókolt,majd kiment.
-Őrült fanatikus. Az ablakon jött be-tudattam a hölggyel.
    A nő megforgatta a szemeit,majd távozott. De ettől én még nem lettem biztonságba…


~Amúgy a következő rész 15 (!) komment után..~

23./2.-Vigyél vissza a '69-es San Franciscoba!♥

Sziasztok!

Hoztam az új részt. Eléggé „furcsa” lett,mert mikor írtam,hol Niall,hol Harry vezetett. Ezért mindenkitől elnézést kérek. J
Az előző részhez,kaptam néhány vicces kommentet.

   „Hahó mi van veletek emberek O.O regi nem ilik össze zaynal!! Kendall -Regi <3 :)
Petra- Nial :/ inkáb petra harry!! *-*
Következőőt!!”

„Imádom a blogodat. Egy-egy szerelmes jelenet jobban fel van építve,mint egy brazil-szappanopera. Várom  a következőt” (Twitter)

„
Vélemény: Imááááááááááááádom!!!!!!! K*rva jól irsz.!!! És húúúú: MIt mondjak még róla?! A V.I.L.Á.G. L.E.G.J.O.B.B. B.L.O.G.J.A.!!!” (Twitter)

Ezek voltak,a „kedvenceim”. J De,mindegyiket örömmel olvastam,mert látom,hogy tetszik valakinek az,amit írok.
A következő rész,14 kommenttől. J
Jó olvasást!

Regina

     Ijedten elkezdtem kiabálni.
-Petra! Harry! Niall!-de sehol sem láttam őket.
     Elkezdtem szédülni. Kendall azonnal elkapott,és kicipelt a tömegből.
Néhányszor megpofozott,hogy egyben vagyok-e még.
    -Keressük meg őket-fojtottam el a hangomat.
Kendall a kezébe vett,majd elinultunk az utcán.
   -Itt jöhettek még ki-mutatott egy másik ajtóra Lou.
-Van,egy hátsó kijárata is asszem-állaíptotta meg Carlos.
Fájt a fejem,és szédültem. Kétségbe voltam esve.
  -Megtaláljuk őket,és nyugi semmi nem történt velük..-csókolt meg Kendall.


Petra

    -Már nagyon régóta el szeretnék neked mondani valamit. Lehet,hogy tudod,és biztosan tudod,hogy szeretlek. És most nem az alkohol beszél belőlem. Sok mindent átéltünk,mint te,és én…De a jövőben ezeket átélhetnénk „mi”-ként…
    És itt abbahagyta. A sötét utcán két alak tűnt fel.
Gyorsan felálltunk.
A két személy egyre közelebb ért hozzánk.
A szívem a torkomban dobogott.  A sötét utcán  csak mi voltunk 4-en. Nagyon erősen szorítottam Harryt.

Regina

   -Huuuh. Álljatok meg!-hallottuk a hátunk mögül egy hangot. Ismerős hang volt.
-Niaaaaall!-kiálltottam fel.
-Jesszus Regi jó vagy?-nézett rám.
-Már jobban. De mi volt ez odabent?

Petra

     Odabújtam Harryhez. Nagyon-nagyon féltem. Odaértek mellénk.
-Hé’ nem tudjátok,hogy merre van itt kocsma?-kérdezte az egy fiú.
-Nem ide valósiak vagyunk-szólalt meg Harry.
    Majd továbbmentek. Hatalmas kő esett le a szívemről,hogy csak két részeg ember volt. Elindultunk az utcán. Én szinte már belebújtam Harrybe,annyira féltem. Erősen szorítottam a kezét.
   Persze Harry ki is használta ezt a helyzetet. Folyton ijesztgetett,hogy itt van valaki,valami hangot hallott,és csipkedte az oldalamat,ütögette a vállamat.

Regina

   -Két idióta,egy játékfegyverrel lövöldözött,ami ilyen műanyag szarokat lő ki. És eltaláltak egy ablakot,ami betört.
-Menjünk innen-indult el Carlos.
-Kihoztam Harry telefonját,és Petra táskáját. Tényleg ők hol vannak?-kérdezte Niall.
-Jó lenne tudni…-sóhajtottam.
    Kicsit biztosabban álltam a  földön annak tudtában,hogy nem volt lövöldözés.
Továbbmentünk,a második kijárat felé.
Pár perc múlva megpillantottuk Harry göndör fürtjeit.
Egymás felé rohantunk.
    -Naaagy ölelééés!-kiálltotta el magát Petra.
-Nem néznek hülyének minket-mondta Louis.
   Nagyon örültem,hogy végre megvoltak.


Petra

   Regina,és Kendall elköszönt tőlünk,és elmentek. A csapat ment tovább. Louis,Harry,Carlos elmentek még a diszkóba Jameséshez.
Én Niallel maradtam.
   -Én még nem akarok hazamenni-néztem felé.

-Én sem. Menjünk el sétálni. Majd vigyázok rád-fogta meg a derekamat.
Olyan furcsán viselkedett ma Harry is,és Niall is.
Elsétáltunk egy játszótér előtt.
   -Hintaaa!-kiálltottam fel.-Niall,légyszííí-húztam a játszótér felé.
-Hány éves is vagy?-nézett rám rosszallóan.
-Kilenc?-kérdeztem.
-Ja..Meg még 10…
-Ne csináld mááár!-mondtam,és berángattam őt.
Leültünk a hintákra.
   -Meglökjelek?-nézett felém.
-Hát,kilenc éves vagyok,már tudok egyedül menni,de ha nagyon szeretnél.
Niall kiszállt a hintából,és elkezdett löködni engem.

    -Ijesztő volt a mai este-jegyeztem meg.
-Csak a   lövöldözés. A többit élveztem.
-Én is-nevettem felé.
Hirtelen megálított. Felálltam,és a szemébe néztem.

  -Miért csinálod ezt velem?-ölelt meg.
-Mit csinálok veled?-kérdeztem.
-Hát ezt…Olyan jó Kendallnek,és Reginek,mert egy pár lehetnek. És nekünk meg szenvedni kell. Hol egy szerelmi sokszögben,hol egy háromszögben.
    -Ne kezdd te is, Niall babaa… Én is tisztában vagyok ezzel.
        Ma estére már elég volt ebből. Valami mégis arra késztetett,hogy cselekedjek.
Megcsókoltam Niallt. Erősen,és szenvedélyesen. Hosszú csók volt.
    -Első,és utolsó-mondtam utána.-Mert már nem tudok uralkodni magamon…-sóhajtottam.
Az életem egy brazil szappanoperára kezd hasonlítani…

Regina

    Elmentünk sétálni Kendallel. A mai sokk hatása alatt voltam,még ugyan,de élvezni tudtam az estét vele.
-Szeretlek-suttogta a fülembe.
Egy kis hídnál álltunk,egy aprócska patak felett.
    -Veletek sohasem lehet unatkozni-néztem felé.
-Hát,kérlek szépen ezek vagyunk mi.
Lesétáltunk a patak partjára,és elkezdtünk köveket dobálni bele.
    -Kérdezhetek valamit?-nézett felém sunyin Kendall.
-Igen?-kérdeztem vissza.
-Mit csinálnál,hogyha most felkapnálak,és bevinnélek a patakba?
-Sikítanék-válaszoltam.
-Az még belefér-hajolt oda hozzám,és felvett.
   Először nem is gondoltam komolyan a dolog,de miután láttam,hogy tényleg megteszi,elkezdtem üvölteni:
-Te most hülyee vaaagy?-kezeimet átfontam a nyaka körül,a lábammal pedig szorosan szorítottam a csípőjét,hogy bele ne tegyen a vízbe.
-Nem vagyok hülye..Egyszerűen csak szerelmes-mondta és megcsókolt.
Igazán romantikus volt holdfényben csókolózni.
-Fúúúj-kiáltott fel hirtelen Kendall.
Lenéztünk a patakba.
Kismilliónyi béka nézett vissza ránk.
   -Na,a romantikus csókolózásból,ennyi-mondta Kendall,és kifelé vettük az irányt.
Visszamásztunk a  hídra.
    -Mit gondolsz rólam?-kérdezte Kendall.
-Ez milyen kérdés volt?-ültem hozzá közelebb.-Lássuk csak…Kedves vagy,jófej,vicces,romantikus,megértő,iszonyúan jól csókolsz,viccesen táncolsz..és szeretnivaló vagy. Soroljam még?
-Nem,kell köszi.
Elhallgattunk. Gondoltam én is megkérdezem:
    -Mit gondolsz rólam?
-Azt,hogy imádnivaló vagy. Nagyon jó barát,megértő,szeretetteljes,és habár,egy kicsit makacs vagy,de attól még őrülten szeretlek-csókolt meg.
-Én is szeretlek-öleltem meg.
    Felálltunk,és hazasétáltunk. Otthon,vagyis a buszban  már csend volt. Petra és Harry átkarolva aludtak,Niall és Louis alattuk,Liam egyedül. A többiek pedig még nem értek haza.

Petra

    -Nyugodj meg…Én nem vagyok beléd szerelmes. Vagyis az vagyok,de nem annyira,mint Harry. És te Harryvel összeillesz. Én nem fogok az utatokba állni. Csak maradj meg nekem barátnak-ölelt meg.
    Kiszálltam a hintából. Két hatalmas könnycsepp gördült végig az arcomon.
-Soha nem felejtelek el…Harryvel meg nem tudom,hogy mi lesz. Ki tudja,hogy mit hoz az ég?
    Elindultunk hazafele. Nagyon megérintett az,amit Niall mondott.
Hazaértünk. Elmentem fürdeni,majd lefeküdtem az ágyunkba.
Sokáig nem tudtam elaludni. Kettő óra körül,becsapódott az ajtó.        Kinéztem,hogy ki jött. Harry volt az. Elment,ő is megfürdött,majd befeküdt mellém.
   -Idebújsz?-kérdezte tőlem.
Közelebb húzódtam hozzá. Átölelt,és elaludtunk.
Reggel kiabálásra keltünk.
   -Héé mindenkii! Megjött az apasági teszt eredménye!-kiabált Carlos.
Kikecmeregtem az ágyból. Reggel 9 óra volt.

~Kommentelni,szavazni ne felejts el!~

23./1.- "Vigyél vissza a '69-es San Franciscoba.."♥

Sziasztok!

Holnap lezáródik a szavazás. Zayn,valamint Niall vezet. A véleményetekre ezzel kapcsolatban még mindig várom a véleményeteket. Nem baj,ha már egyszer leírtátok,írjátok le mégegyszer. Az előző részhez,ugyan csak 12 komment érkezett,de hoztam az új részt. A következő 13 komment után. J
Köszönöm az eddigi véleményeket,gondolatokat is. Most is várom ezeket. Twitteren is elérhető vagyok: @LadyBirdStory.
Puszi,és jó éjt. *-*♥

Petra

   Egy rádiós interjúra mentünk. Kendall,és Niall ellátott a hasznos tanácsaival,majd bementünk.
Egy 30 év körüli nő,és egy vele egyidős férfi fogadott minket.
Jasmine,és David,a két műsorvezető.
    -Hello mindenki,David vagyok,ahogy már megszokhattátok,innen San Franciscóból. A mai délután két híres banda tagjai jöttek el hozzánk,valamint egy bájos hölgy is. Na jó nem titkolózóm, Kendall,Niall,ésPetra teszi ma tiszteletét nálunk-vezetett fel minket David.
-Helló mindenki-köszönt Niall.
   -Nos,én úgy gondolom,hogy nem húzom,meg nem csűröm csavarom a dolgot. Petra áruld el nekünk,mi van köztetek Harryvel?-kérdezte Jasmine.
Az első kérdés egyből nekem szól. Nyeltem egy nagyot,és őszintén bevallottam:
    -Semmi sincs közöttünk. Vagyis,csak barátok vagyunk.
-Igen ezt a választ vártam-bólintott Jasmine. –És közted meg Niall között?
-Szintén semmi. Nagyon jó barátok vagyunk.
-Ezen   a képen nem úgy látszik-mutatott felém egy képet,amin Niallal voltam,ma reggel.
    -Félre ne értsétek,ez egy baráti ölelés volt-próbáltam tisztázni.
-A legjobb csaj barátom. Imádom. Mintha a nővérem lenne. De semmi több-mondta Niall is.
     -Előbb vagy utóbb úgy is minden kiderül-nézett pimaszul  David.
        -És veled Kendall,mizu? Láttuk a képeket. Ki ez a sikeres hölgy?-a képek a Hollywood feliratnál készültek.
-Óóóó…Hát igen ő a barátnőm. De ez még nem hivatalos.
-Értem-zárta rövidre Jasmine.
    Majdnem egy órán keresztül beszélgettünk még.
Végül az interjú után a busz felé vettük az irányt.


Regina

     -Gáz van-fogadott minket Clar. –Tegnap a stadion kigyulladt,és most használhatatlan állapotban van. A mai koncert elmarad-közölte velünk.
-És mégis mit csináljunk?-kelt ki magából Harry.
    -Holnapra szerzünk egy másik stadiont-nyugtaott le minket Rob.-De hol van Jon?
-Elment interjúzni  a többiekkel-mondta Louis.
-És mégis mi történt? Vagy,hogy történt?-kérdezte James.
-Nem tudjuk. A rendőrség semmit nem mondott. Keresünk egy másik helyet,ígérem-mondta Clra,és elmentek.

Tanácstalanul visszamentünk a buszba.
   -Gond van Regi-húzott be a fürdőbe Harry.
-Mi történt már megint?-kérdeztem tőle.
-Petra tegnap Carlossal aludt. Én félek-mondta halál komolyan Harry.
-Tudom,és? Mit csináljunk vele?
-Nem tudom,én szeretem és..Nem akarom mással látni. Esetleg még Niall,vagy Lou. De mással  nem.
-Nyugi Harold. Veled alszik,vagy nem?
-De…Amit szintén furcsának tartok,mert egész délután nem nagyon kereste a táraságomat. Regi segíts!-láttam Harryn,hogy szörnyen kétségbe van esve.
-Nyugodj már le-öleltem meg.-Figyelj. Ma este úgy is elmegyünk bulizni. Hívd  el őt,viselkedj vele kedvesen.
-Megpróbálok-mondta Harry.
Kimentünk a  fürdőből. Mindenki a nappaliba volt.
   -Ma este aki akar eljöhet a ’69-be-fogadott minket Carlos.
-Az mi?-kérdeztem.
-Egy bár. Kaptunk menő szerkót. De  aki nem akar menni,az Logannal,és Jamesszel megy. Diszkóba mennek.
-Nem,én megyek veletek.
-Én maradok itthon-mondta Liam.
Valami nem stimmelt vele a napokban.
Beszélni szerettem volna vele,de megjöttek Petráék.
     Közöltük velük,hogy a koncert elmarad,mert leégett a stadion.
Mindenki nekiállt telefonozni,TV-zni.
     Ez így ment este nyolcig. Majd elkezdtünk készülni a bulira.
Piros pöttyös szoknya,fekete kis cipő,felkontyozott haj,átkötve egy szalaggal. Vicces, színes ingek,és nyakkendők,menő cipők.
    Elkészültünk,majd bevetettük magunkat az alkonyatba. Kendallel elmentünk egy sétányra megnézni a naplementét.
-Milyen napod volt?-kérdezte.
-Elment. Habár már most elfáradtam-nevettem.
-Kérsz egy energiával teli ölelést?-mosolyogtt rám.
-Igeeen-bújtam oda hozzá.
-Bírni kell az estét. Petrával mizu?
-Ezt,hogy érted?
-Hát,hogy alakulgattak-e Carlossal?
-Nincs közöttük semmiféle alakulgatás. És ne is legyen-mondta szigorúan.
-Miért?-kérdezte félénken Kendall.
   -Petra nem illik Carloshoz,vagyis… Na,jó neked elmondom. Harry oda-meg vissza van Petráért,és nem akarja őt mással látni.
-Igen,ezt én is tudom. De neked,ehhez nem sok közöd van…-hümmögött Kendall.
-De van közöm hozzá! Harry,és Petra is a barátom,és Harrynek segíteni fogok-álltam ki magamért.
-Jó,nyugi,ezen ne vesszünk össze-fogta meg a kezemet.
-Jó. Mehetünk?-kérdeztem.
-Persze-mondta Kendall,és elindultunk a többiek után.


Petra

    Harryvel egész nap kerültük egymást. Viszont este odajött hozzám,és megkérdezte,hogy leszek-e a párja.
   Ijedten gondoltam bele a dologba,de ránéztem Niallre,aki bólintott,így hát belementem.
Eléggé fagyott volt közöttünk a levegő.
   Majd mikor már mindenki elindult,Harry megfogta a kezemet,és a sor végére rántott minket.
     -Sajnálom a reggel miatt. Csak álmos voltam…-mondta szomorú hangon.
-Megbocsátok. Mert szeretlek-öleltem meg.
-Amúgy nagyon csinos vagy-dícsért meg.
-Köszönöm-mosolyogtam felé.
    Még mindig nem volt közöttünk teljesen sima a dolog,de próbáltuk oldani a feszültséget.
    -Nagyon elvonultatok-jött oda hozzánk Louis.-Ne most bontakozzatok ki-nevetett.
-Vicces vagy-mondta Harry.
Így sétáltunk pár percig,majd odajött Niall is.
    -Petra…Gyere egy kicsit-mutatott felém.
Már odaértünk a bárhoz,így hát kint maradtam Niallel.
-Mit szeretnél?-fontam össze a kezemet a nyaka körül.
-Majd azért táncolsz velem is?-kérdezte félénken.
-Persze,az első tánc a tiéd-fogtam meg a kezét.
   Megittunk pár sört,ilyen régi ’69-eseket,néhány üveg wishkyt. Jó volt a hangulat.
-Táááááncoooluuunnk?-kiabált bele a fülembe Niall.
    Erélyesen megfogtam a kezét,és behúztam a tánctér közepére. Jó kis,bulis rokcys zene ment. Elkezdünk összevissza ugrálni. Nagyon jól éreztem magam vele. Majd egyszer csak  hirtelen hátrafordított Niall,és meglökött. Akkor még nem tudtam,hogy miért csinálta ezt. Rá néhány századmásodperc múlva viszont kiderült. Harry karjaiban voltam. Finoman végighúzta a kezét a combomon. Az érintésétől kirázott a hideg. Felcsúsztatta a kezét a derekamra,és szenvedélyesen belenézett a szemembe. Magához húzott,és az arca egyre közelebb került az enyémhez. Egy újabb szenvedéllyel teli pillanat.

    Majd egy lövéshez hasonlító hangot hallottunk. Kitört egy üveg. Sikítozás,pánikba esés. Mindenki elkezdett jobbra-balra futkosni.
    A szememmel Niallékat kerestem,de nem láttam őket. Megszorítottam Harry kezét,és a hátsó kijárat felé mentünk.
    Egy elhagyatott utcára érkeztünk. A meleg nyári levegőből mélyet szippantottam,majd szorosan Harryhez bújtam.
-Félek-suttogtam a fülébe.
Más nem jött ki a hátsó kijáraton rajtunk kívül.
   -Most annyit tudunk tenni,hogy várunk-ültünk le a járda szélére.
A táskámat is bent hagytam.
-Azért elég hirtelen kijózanodtunk-jegyeztem meg.
Harry csak bólogatott.
Már több,mint 10 perce kint ültünk.
   -Mobil van nálad?-néztem felé,mire megrázta a fejét.
Nagyot sóhajtottam,és ismét odabújtam hozzá.
Az állával simogatni kezdte  a fejemet.
    Rá néztem,mélyen bele a szemébe. Pont úgy,ahogy néhány perccel ezelőtt.
-Mondanom kell valamit-kezdte Harry.


Regina

   Az iszogatás után elmentünk Kendallel táncolni. Nagyban roptuk,mire lövöldözést hallottunk. Vagyis nagyon arra hasonlított. Egyből leguggoltunk,majd megrohamoztuk az ajtót.
   Az összes többi bent lévő embernek is ez volt az ötlete. Ott tolongtunk előtte,közben senki se tudta,hogy mi is történt pontosan.
Petráéket nem láttam.
   Miután végre kiértünk mindenki  megvolt…Kivéve :Harryt,Petrát,és Nialllt…

22. Ó-ó ...♥ San Francisco!♥

Sziasztok!

Összegyűlt,a 16 komment,itt az új rész. J
Következő 17 komment után.
A szavazás változatlan,még mindig Niall,és Kendall vezet.
Jó olvasást!
Puszii J

Regina

   -Drágaa…Bébííí-hallottam Kendall kedves hangját.
-Mit szeretnél…Hajnali fél négy van-mondtam álmosan.
-Kelj fel,és megtudod-mondta,és kimászott az ágyból.
Nagy nehezen kikecmeregtem.
-Kérlek,mondd,hogy nem hülyeség…-ásítoztam.
-Nem az. Öltözz fel,siess!
   Felvetem egy farmer rövidnadrágot,egy ujjatlan felsőt,meg egy sarut.
-Nem lesz meleged-állapíotta meg Kendall.
Idiótán bámultam rá.
   Lementünk a földszintre,kimentünk az ajtón és kocsiba ültünk.
-De mégis hova megyünk?-kérdeztem kíváncsian.
-Nem mondom meeeeg!-nyújtotta ki  a nyelvét Kendall.
   Hosszas autókázás után megérkeztünk egy hegyre. Vagyis egy dombra. De nagyon ismerős volt.
Akkor kezdett kivilágosodni,még  a nap sem kelt fel.
  -Itt lennénk-nyitotta ki  a kocsiajtót.
Ismerős volt a hely.
A Hollywood feliratnál voltunk.
  -Kösziii!-ugrottam Kendall nyakába.
Elkezdtünk csókolózni.
   -Gyere,most kel fel a nap-mosolygott bele a csókunkba.
Fejemet a vállára hajtottam,ő pedig átkarolta a derekamat.
   -Mostmár itt is jártál-puszilta meg a homlokomat.
-Szeretlek-fordultam felé.
-Én is-csókolt meg.
5 órára teljesen felkelt a nap.
   -Indulhatunk?-kérdezte.
-Persze-válaszoltam,és bepattantam a kocsiba.
Elmentünk reggelizni.
   -Csodás két hónap elé nézünk-állapította meg Kendall.
-Ha,minden jól megy-emeltem fej az ujjamat.
-Megoldjuk-ölelt meg.
   7 órára hazaértünk. A földszint szinte kongott az ürességtől.
Viszont az emeleten,hangos kiabálások,és nevetés hallatszódott ki az egyik szobából. Történetesen a Petrával közös szobánkból.
-Carlossal van-hangsúlyozott Kendall.
-Miii?!-emeltem fel a hangom.
-Nyugi. Én küldetm őt. No para-mondta Kendall.



Petra

   Hajnali hat órakor Carlos horkolására ébredtem. Megpöcköltem a fülét,mire mérgesen rám nézett.
-Problem?-kérdezte álmos hangon.
-Csupán annyit,hogy hagyd abba  HORKOLÁST!-közöltem vele.
-Kócos a hajad-fogott meg egy tincset.
-Neked is az lenne,ha volna hajad-jegyeztem meg.
-Héééj! Van hajam-ült fel az ágyban.-Nagyon szexi séró-simította végig a haját.
-Az.
-Hat óra van. Még van négy óra az indulásig. Miért kelltettél fel?-nézett rám szomorúan.
   -Azért,mert nem tudtam aludni tőled. És,ha én nem tudok,akkor te se fogsz,barátom-kacsintottam felé.
-Ja,hogy,így áll a dolog?-állt fel a fiú.
Kisétált az ajtón,majd pár perc múlva visszatért.
   -Hol vannak Kendallék?-kérdezt aggódva.
-A szobájukba,nem?-néztem felé.
-Most voltam ott,és nincsenek ott-fordította el a fejét.
-Az úgy jó-jegyeztem meg.-Mi az ott a kezedben?-kérdeztem tőle.

-Tableeet-nyújtotta el az „e”-t. –Ha normálisan akarok fogalmazni, iphonet mondanék.
-De nem tudsz normálisan fogalmazni,ezért tabletet mondasz-nevettem.
-Ha-ha-ha…Csinálunk képeket?-huppant le az ágyra.
-Miért ne?-hajoltam oda hozzá.
   -Jó,csak megnézem a Twittert,meg posztolok ki valamit-kezdte el nyomkodni.
Hátradőltem az ágyon,és vártam,hogy végezzen.
   -Ez jó lesz?-nyomta az arcomba a tabletet.
„Irány San Francisco! @Petra__19 ha álmos leszek,te magyarázkodsz…♥”
-Jó-toltam vissza neki.
   Kis idő után közelebb hajolt felém,és rám nézett:
-Közös kép?
A fejemet,az övéhez tartottam,és vártam,hogy fényképezzen.
-Mire vársz?-kérdeztem tőle.
   -Ja,semmi..csak…Áh,mindegy-mondta,és megint kezébe vette a tabletet.
Csináltunk 3-4 „sima” képet,majd elkezdtünk idétlen fejeket vágni.
Hirtelen felindulásból,egy puszit nyomtam Carlos arcára.
   -Eeeez mi volt?-kérdezte.
-Egy puszi?-kérdeztem vissza.
-Akkor kérek mégegyet,hadd fényképezzem leee!-mondta,és az ujjával az arcára mutatott.
Odahajoltam hozzá,és mégegyszer megpusziltam.
Puszi után beállt a kínos csend.
   -Na,jó oldjuk a „romantikus” hangulatot-kiáltott fel Carlos.
Elkezdtük nézegetni a képeket.
-Eez jó lett-jegyezte meg.
   A képen,éppen a hajamat „húzza”,miközben kiabálós fejet vágok.
A vicces képeknél hangosan nevettünk. Volt belőle egy pár.
Utána kimentünk az erkélyre.
  -Amúgy már hány óra van?-kérdezte Carlos,miközben a korlátnak támaszkodott.
-Fogalmam sincs-rántottam meg a vállamat.-Átmegyek Harryékhez,legyél jó-mondtam Carlosank,és visszatipegtem a szobába.
Átmentem Harryék szobájába.
   -Szia Bébsz-hajoltam Harry fölé.
Harry morcosan magára húzta a takarót.
Leültem az ágy szélére,és finoman lerángattam róla.
   -Haaaaaaarry-suttogtam bele a fülébe.
-Petraaaa-suttogta vissza.
Egy puszit adta az orrár,hogy felkeljen végre.
   -Mit szeretnél?-kérdezte Harry álmos hangon.
-Semmit…Fél nyolc van..Gondoltam felkelheetnél-néztem rá.
-Menj a francba-mondta mérgesen.
Louist is próbáltam felkelteni. Szintén semmi.
   -Bekaphatjátok..Az alvás fontosabb,mint én?
Louis és Harry egyértelműen bólogatott.
Kifelé mentem,majd hirtelen felkiálltottam:
-Áááúúú…nem érzem túl jól magam…-szédelegtem.
A földre rogytam.
   Harry,és Louis egyszerre pattantak ki az ágyból,és felém hajoltak.
-Úristen jól vagy?
-Petraaa,Petra!-kiabáltak kétségbeesetten.
Kinyitottam a szememet,és ravaszul rájuk néztem:
   -Semmi bajom sincsen. De ugye,hogy fontosabb vagyok,mint az alvás?-kacsintottam feléjük.
-Jólvan Picúr,nyertél-segített fel Harry a földről.
Átmentem még Niallhoz.
-Szijaaa ír manóó-feküdtem le mellé.
Niall a kezét rám helyezte,és magához húzott.
   -Szijaa Bébiiííí-puszilt meg.
-Felkelnél?-kérdeztem tőle.
Niall álmosan felült az ágyban,és rám nézett:
   -Mit szeretnél?
-Eljössz velem sétálni? Vagy a boltba,vagy valamerre?
-Mi történt?-ijedt meg a fiú.
-Semmi-mosolyogtam felé.
   Átmentem felöltöztem,és a nappaliba vártam a fiút.
-Mi történt?-kérdezte még mindig Niall.
    -Semmi,bébííí. Majd útközben elmondom-fogtam meg  a kezét.
Elmentünk sétálni. Igazából semmit nem akartam neki mondani. Csak rá akartam jönni,hogy kinek mennyire vagyok fontos. Niall elsőre felkelt,és mellettem volt. Elgondolkodtató.
   -Carlosssal aludtam-nyögtem ki,hogy legyen valami téma.
Niall megállt,maga felé fordított,a kezeit a vállamra tette,és elkezdte:

-És mi ezzel a probléma?
-Nem tudom…Furcsa volt.
   -Jó,és akkor mi történt igazából? Túl jól ismerlek már ahhoz,hogy ez neked probléma legyen.
   -Jó elmondom mi volt. Ma reggel bementem Harryékhez is,és ők inkább az alvást választották helyettem.
   -Ugye tudod,hogy most hülyeségeket beszélsz?! Harryékre kiütött az álmosság. Nekik mindennél fontosabb vagy. És persze nekem is. Nagyon szeretünk-ölelt meg,az út közepén.
-Én is szeretlek titeket-puszitam meg a nyakát.
-És hidd el,az alvás rohadt fontos a férfiaknál. És Harry amúgy is jó alvó,szóval…
-De te mégis felkeltél,és itt vagy velem L.A.,csendes reggeli utcáin.
-Mert nekem még az alvásnál is fontosabb vagy. Imádlak. És nyugi-ölelt mégegyszer meg.
-Mire mennék nélküled?-mosolyogtam felé.
   Igazából ennek a sétának nem „sok értelme” volt.
Otthon már állt a bál.
  A bőrönd-rengetegek sorakoztak az ajtó előtt. Reggeliző-rohangáló emberek mindenfele.
   Majd eljött az indulás pillanata. Búcsút vettünk,a BTR Villától,és L.A.-től is.
Regi újságolta,hogy Kendallel,ma hajnalok hajnalán elmentek a Hollywood felirathoz. Legalább neki most minden sínen megy.
    -Ez itt a busz. A következő két hónapban az otthonotok-mutatta Jon.
3 busszal mentünk turnézni. Eggyel mi mentünk,eggyel a stáb,és eggyel pedig a kellékek „utaztak”.
A „lakókocsink”,mit ne mondjak elég nagy volt.
-6 darab ágy van. Zayn fog egyedül aludni,ha megjön. Osszátok be,hogy ki-kivel alszik. Kettesével. Ha hosszabb időre ottmaradunk egy állomásnál,akkor hotelbe alszotok. Ez már előre le lett foglalva.A busz valahol a stadion mellett fog parkolni. Minden nap jön a takarítónő,és rendet rak. Szóval,ha odaértünk,ti szépen leszálltok,és mentek a dolgotokra. Vili? Napirendet mindenki kapott,akinek kapnia kellett. Akik interjút adnak,őket majd visszük,a többiek addig megnézik a stadiont. Után főpróba,és este koncert. Holnap délelőtt,egy gyors városnézés aki akar. Este mehettek bulizni,de ne nagyon üssétek ki magatokat-tájékoztatott minket Jon.
Uralmunk alá vettük a buszt.
sokáig gondolkodtam,hogy kivel is aludjak. A voksom végül Harryre esett. Magam sem tudom,hogy miért. Kendall,és Regi altt aludtunk.
Alattunk Niall,és Louis.
A másik oldalon legfölül Liam és Logan,alattuk Carlos,és James.
Volt még egy fürdőszobánk,egy konyha-szerűségünk,és egy nappali félénk,ahol volt 3 kisebb kanapé,meg egy Tv.
Miután berendezkedtünk,olyan 15.00 körül,Niall,és Kendall elkezdett gitározni a fiúk pedig énekeltek.
Nagyon jó hangulat volt.
    -San Franciscoo!-kiálltott fel Carlos.
-Ez egy autópálya-néztem ki az ablakon.
-Nem azért mondtam. Nagymamii sokat mesélt nekem erről a városról-kezdte drámaian.

    A mesedélutánhoz kényelmesen elhelyezkedtünk. Leültünk egy körbe,a „nappali” közepén. Én befészkeltem magamat Niall ölébe,Regi pedig Kendalléba.
    -Nos..Nagyi mindig azt mondta,hogy San Francisco a szabadság városa. Mindi ’69-et emlegeti. Csak,hogy idézzek tőle: „ A hatvanas évek,nagyon jók voltak. Főleg,mikor megismerkedtem nagyapáddal ’69-ben. Minden volt ott. Betöltöttem a 20-at,és minden napom a bulizásról szólt. San Francisco,alapjában egy nyugis város nappal. De,ahogy megy le a nap,úgy megtelik az utca bulizó,szerelmes kamaszokkal. Az éjszakába vetettük magunkat. Az idők,amikor még a semmiért is tudtál egy sört venni. Pia,és cigi…ezzel teltek a hónapjaim. Tánc,zene,szabadság. Azután megtörtént a dolog. Nagyapáddal. Először bele sem gondoltam a dologba. Egyik buli alkalmával elájultam. Közölték,hogy terhes vagyok. És rá 9 hónappal jött apád. Kisfiam,használj,ki minden lehetőséget. Ne olyan durván,mint a nagyanyád,de éld az életedet. És soha,ne érezd úgy,hogy megbántál valamit. Az élt lényege: „Élj a mának! Ki tudj,ahogy mit hoz a holnap?”
Miután befejezte Carlos a monológot,pár percig mindenki csendben maradt. Igazán jó sztorit mesélt.
-Grat-nyögte ki Logan.
Az út hátralévő részében az esti buliról beszélgettünk.
    -Megérkeztünk!-kiáltott fel Kendall.
-Saaaan Franciscooo!-kiabáltuk egyszerre.
Leözönlöttünk a buszról. Kendall, Niall,és én elmentünk interjút adni. Nem is sejtettem,hogy mi vár még ott rám.

Regina

   Elmentünk megnézni a stadiont. Vagyis csak mentünk volna. Clra és Rob aggasztó hírekkel fogadott minket.