2012. július 13., péntek

4. fejezet-Rokonok,csókok és kínos dolgok...


Petra

   -Nos-kezdte Kendall.-Mesélj nekem egy kicsit.Várj ez így hülyén hangzott. Akkor mégegyszer: Mi volt ez az egész?
   Felnevettem. Majd komolyabban folytattam:
-Amikor Angliában voltunk,Harry és én tök jól elvoltunk. Randizni csak egyszer voltunk,de nem történt semmi. Ja,és ekkor még Louisnak barátnője volt.
-Ahha. Szóval ez a múlt. És ami ma történt?
-Nem is tudom. Táncoltunk.Csók.És ennyi.
-Szóval azt mondod,hogy nem is járnál Louisszal?
-Nem-válaszoltam határozottan.-Valahogy nem tudom elképzelni magamat,és Louist.
-Ez kezd egy szappanoperára hasonlítani-jegyezte meg.
    Megráztam a fejemet.
-De miért, nem? A tanácstalan lány két fiú között vergődik,az egyikkel csak tervezte a járást,a másikkal összeszűrte a levet,és majd még jön egy harmadik is-színészkedett.
   -Héj!-ütöttem meg a vállt.-Louisszal nem „szűrtem össze a levet”-védekeztem.
-Jól van na,csak drámaibb akartam lenni.
-Nem tudom. Valószínűleg mind a két fiúval meg kell ezt beszélnem. De ne beszéljünk erről,mert ideges leszek. Harry bekaphatja,Louis meg nem tudom.
-Oké,más téma?-vetette fel Kendall.
   - Hogy, hogy nyitva van ez a kávézó?-néztem körbe.
-Ez egy ilyen kávézó-mosolygott.-Angliában nincs ilyen?
-De biztos van,csak nem kávézok-magyaráztam.
-Én sem kávézok-nevetett Kendall.
-Akkor miért jöttünk ide?-kérdeztem.
-Talán azért,mert ez az egy hely ami közel volt,és tudom,hogy nyitva van-válaszolt Kendall.-De egyébként itt fagyi is van. Kérsz?
-Éjfél utáni nassolás?-nevettem.-Miért ne? De nincs nálam a pénztárcám.
-Nem baj,egy fagyira lehetsz a vendégem.
  -Hé,Ed-szólt a pincér srácnak.
-Helló Kendall!-köszönt oda neki.-Ó végre hoztál egy barátnőt?
-Nem járunk-szögeztem gyorsan le.
-Hóó,akkor majd csak lesz?-kérdezett vissza,majd közelebb jött.-Vagy valami rokon csaj?
-Rokon?!-kérdeztünk vissza egyszerre,
-Igen-magyarázkodott Ed.-Hasonlítotok egymásra.A szemetek,a szátok,a beszédstílusotok,a füleitek,a hajatok-sorolta.-Egyébként,hogy hívnak?-kérdezte tőlem.
-Petra vagyok-nyújtottam kezet.-Petra Schmidt.
-Én megmontam!-rántotta meg a vállát.-Még a nevetek is hasonlít.Nem láttátok már egymást?
 -Angliából jöttem,és nem emlékszem Kendall nevű rokonra.
 -Jó mindegy,ez csak eszembe jutott.Kimondom amit gondolok. Akkor mit kértek?
  -Én egy erdei gyülölcsös fagyit-válaszolt Kendall.-Te?-nézett rám.
-Nekem is jó lesz az erdei gyümölcs.
Miután Ed elment,megkérdeztem Kendallt:
-Rokonok?! Beteg egy barátaid vannak.
-Azért van benne valami…-nyögte ki.
-Úgy érted..Vagyis azt gondolod,hogy lehet,hogy…?-nem bírtam kimondani a „rokon” szót.
-Úgy. Miért simán elképzelhető!
-Csak hagyjuk ezt. De akkor miért nem találkoztunk idáig?
-Nem tudom. Lehet olyan,mint a két Lotti-nevetett.
-Szörnyen vicces vagy.
-A zöld szemek. Igen,abben bitzos hasonlítunk. A kávé,és a piamentesség. A hajadat fested?
-Nem,nem festem. Vagyis régen festettem,de most nincs befestve. Ilyen szőke vagyok.
-Én is-túrt bele a hajába.-De lehet,hogy baromság.
-A két fagyi-hozta oda Ed.
-Kössz-mondta Kendall,és fizetett.
    Elkezdtük enni a fagyit. Finom volt. Próbáltam valami témát kitalálni,de csak Regi,és a „rokon” téma  jutott eszembe. Nem akartam bunkónak látszani,ezért inkább a „Regis” témára nem kérdeztem rá.
   -És figyu..A te életed mindig ilyen kaotikus volt?-kérdezte félve a srác.
-Úgy érted ilyen „szappanoperás”? Nem. Általában egész nyugodt. De ha már te így belekérdeztél az életembe,én is kérdezhtek valamit?
-Persze.
-Ha esetleg..Mégis..Rokonok lennénk…Akkor..
-Nyugi,vállalnám,akármilyen IIIzééé vagy-mondta piszkálódva.
-Kösz. Tudod hogyan kell szépet mondani egy lányak.
-Nem ám. De neked nem tudok szépet mondani.
-Egy bizonyos Regina miatt?-próbáltam piszkálni.
-Előfordulhat. De most,hogy Ed felhozta ezt a témát,megfogom kérdezni aput.
-Kérdezd-rántottam meg a vállamat.-Szóval,mi is van Regi meg közetek?
-Ruha-felelt titokzatosan Kendall.
-Óóóó..-nevettem.-Tetszik neked?
-Jó csajnak tartom. De nem jár Zaynnel?-evett a fagyiból.
-Nem. Kb. ugyanaz volt közte és Zayn között,mint köztem és Harry között.
-Akkor szerinted „rámehetek”?
-Csak finoman. Ha összetöröd a szívét,máshogy fog kinézni az arcod.
-Nagyon félek tőled-bokszolt bele a vállamba.-Szóval finoman. Megpróbálom. Hova vigyem el randizni?
   Kicsit meglepett a kérdés.
-Szerintem…Azt mondtad,hogy közel van a tengerpart,nem? Vagy egy vacsi,és utána séta…
-Csak romantikusan..-nevetett.
-Valahogy úgy.
-Mit csinálsz,ha hazamész?-kérdezte.
-Szerintem beszélek Regivel,és utána átadom neked-mosolyogtam.-És átmegyek Louishoz.
-A hölgyek szobája jobbra van-ráncolta össze a homlokát.
-Nagykorú vagyok.
-Angliában. Addig pedig,a „rokonra” kell hallgatni-nevetett.
-Jó,igaz. Rokon?
-Miért ne?!-kérdezett vissza.
   Megrántottam a vállamat. Felálltunk,és kimentünk.
-Nem akarok hazamenni-mondtam mikor elindultunk a házunk felé.-Minden rossz élmény visszajön.
-Akkor menjünk le a strandra?-ajánlotta fel Kendall.



Regina

-Mit akarsz mondani?-néztem kérdőn Zaynre.
-Csak tisztázni szeretném veled. Kit szeretsz? Ki tetszik? Kendall,vagy én?
-Ez egy nehéz kérdés. Én szeretlek téged,de inkább csak barátilag. Kendall…Nem is tudom… Te olyan rosszfiús vagy…Ő meg jófiú…
-Tehát ő-fordította el fejét Zayn.
-Én nem így mondtam. Én szeretlek Zayn. De te el tudnád velem képzelni az életedet?
   Láttam Zaynen,hogy hezitál,és a tarkóját vakargatja.
-Nem tudom..Ebbe nem gondoltam bele…
-Látod. Te vagy a legjobb fiú barátom! Kérlek,Zayn ne haragudj,de én…nekem..Kendall tetszik.
Fejét a térdére hajtotta.
-Gyere ide-álltam fel.-Ölelj meg!
Zayn felállt,és szorosan magához szorított. Éreztem,aogyan egy könnycsepp gördül le az arcomon. De ennek így kellett lennie.
  -Akkor barátok?-nyújtott kezet Zayn miután elengedett.
-Barátok-szorítottam meg a kezét.
-Miiii a heeeelyzeeet fiiiataaaloook?!-jött oda Harry,hulla részegen.
-Haver most nem jókor jössz-mondta neki Zayn.-Mennyit ittál,te?
-Amennyiiii belém fért-üvöltötte Harry és tovább ment.
-Petra miatt van-vontam meg a vállamat.
-Igen,láttam a csókot. Csúnya volt.
-Holnapra majd csillapodnak  a kedélyek.. Én asszem megkeresem Petrát.
-Rendeben,jóéjt-mondta Zayn,majd,eljöttem.
Lementem a nappaliba. Senki sem volt ott. Idegesen a telefonomért nyúltam.


Petra

-Nem,ne menjünk le a strandra. Nektek Regivel van még dolgotok. Folytatni a „táncolást”. Amit megzavartunk a kis jelenettel.
-Ha akarod-nézett Kendall,és elindultunk hazafele.
-Csiiiiing-csörrent meg a mobilom,ami a farmerzsebemben volt.
-Regi az-mondtam Kendallnek.
-Vedd csak fel.
-Haló?-szóltam bele.
-Szia! Jól vagy? Hol vagytok?
-Jól,vagyok,és hazafele megyünk. Kendall is itt van. Mondta,hogy rá bíztál.
-Tudtam,hogy el akarsz menni,és részegre inni magadat. Ismerlek. Vagy valami hülyeséget csináltál volna.
-Köszi,Anya,hogy mindig gondolsz rám. Otthon beszélünk. Szia.
-Szia-tette le a telefont.
-Megnyugodott?-kérdezte Kendall.
-Elég zaklatott volt,a hangja amikor felvettem. Nem tudom,hogy mit mondott neki Zayn.
-Tényleg…-világosodott meg Kendall.
Ott álltunk a ház előtt. Hirtelen előtört belőlem a sírás.
-Mi baj?-ölelt magához a fiú.
-Semmi-szipogtam.-Én egy kicsit még kint maradnék.
-Gyere be kérlek,mindenki aggódik miattad.
   Eltoltam magamtól. Odasétáltam a lépcsőhöz. Képtelen voltam bemenni.
-Petra! Végre,hogy hazaértél! Úgy aggódtam!-Louis volt az,aki mikor meglátott az ablakban,rögtön kijött hozzám.
-Én mentem-szólalt meg Kendall.
-Jó éjt-öleltem meg mégegyszer.-És csak finoman-böktem meg az oldalát.
-Jó,értem. Jóéjt-mondta és bement a lakásba.
-Hol voltatok?-kérdezte értetlenül Louis.
-Nem fontos. Le kell tusolnom-sóhajtottam.
-Rendben-bólintott,és felkísért a szobánkhoz.
Tusolás közben arra gondoltam,hogy átmenjek-e Louishoz,ahogy Kendallnek mondtam,vagy maradjak a szobánkba. A szoba üres volt. Sejtettem,hogy Regi ma este már nem jön vissza. Elindultam a fiúk szobája felé.
Bekopogtam Louisékhoz.
-Bejöhetek?-kérdeztem.
-Persze-válaszolta Louis,aki a szekrénybe matatott.
-Figyelj,az a két csók..Én nem tudom..csak..
-Az elsőt én akartam. A másodikat te. Kvittek vagyunk.
-És talán itt abba is hagyhatnánk-mondtam szomorúan.
-Ahogy akarod-harapott bele alsó ajkába Lou.
Megöleltem.
-Ez most hülyén fog hangzani,de… Itt maradhatok éjszakára?
-Maradj. Harry nem hiszem,hogy betéved ma már ide.

Regina

   Fent ültem a teraszon. Niall, Harry,Carlos és Logan voltak még fent. Beszélgettek. Nem volt kedvem becsatlakozni hozzájuk. Kendallt vártam. Reméltem,hogy feljön hozzám.
-Szia-ütögette meg valaki a vállamat.
-Szia-fordultam meg. Kendall volt az.
-Mi történt?-kérdeztem aggódva,a Petrás ügyet.
-Petra azt mondta,hogy feljön,de akkor még nem ért ide. Biztos lent maradt Louisszal. Én nem mondok semmit..De nincs kedved inkább lejönni velem a lenti medencéhez?-mosolygott felém.
-Lemehetünk-válaszoltam.
Kézenfogva sétáltunk le a lépcsőn. Megláttuk Petrát kijönni Louis szobájából. Valamit mutogattak egymásnak Kendallel,de nem értettem.
   Leértünk. Kendall a kezét átcsúsztatta a derekamra. Belenézett a szemembe. Magamhoz öleletem.
-Nagyon jól éreztem magamat veled-suttogta a fülembe.-Talán ezt folytathatnánk majd.
-Én is jól éreztem magam veled-mondtam.
Kendall belenézett a szemembe. Közelebb hajolt felém,és adott az arcomra egy puszit. Majd a szám felé „ment”,és megcsókolt. Varázslatos volt.

Petra


Lefeküdtem Louis mellé. A fejem alatt volt a keze. Néha egy-egy puszit nyomott az arcomra. Azért jól estek. Felültem,és ránéztem az órára. Hajnali három volt.
-Szerinted milyen lehet fent a buli?-kérdezte.
-Részeg-válaszoltam egy szóval. Visszafeküdtem mellé.
-Azért furcsa,hogy randizni sem voltunk-fordult felém.
-Igen,furcsa…De jól csókolsz-jegyeztem meg.
-Te sem vagy rossz-simogattam meg a hátamat.-Habár…
-Nem kértem mást-nevettem.
Hirtelen kinyílt az ajtó.
-Ez meg ki a f…?-befogtam Louis száját.
-Az csúnya szó-suttogtam neki.
-Te nem szoktál ám csúnyán beszélni.
   Az ajtóból nem jött be senki. Éppen elindultam volna,hogy becsukjam mikor két alakot láttunk meg. Kéz a kézben,száj a szájban voltak. Felkapcsolták a villanyt.
-Regina-suttogta nevetve Louis.
-Ne szólj nekik-mondtam visszafojtva a nevetésemet.
Regi és Kendall volt az. Ennyit arról,hogy csak finoman.

Regina

   Kendall felkapott,és elindultunk a szobájuk felé. Benyitottunk. Még mindig csókolóztunk. Már levegőt is alig kaptam. Felkapcsolta a villanyt. Lekaptam róla a felőjét,ő meg lerakott volna az ágyra,ha egy hang nem szakít félbe minket.
-Rossz szoba. Louis volt az. Petrával.
Ők ketten röhögtek,viszont nekünk elég kínos volt ez. Kendall visszavette magára a sarokba hajított pólóját.
-Bocsi-nyögte ki a srác.
  Petra megint elkezdett valamit mutogatni. Kendall válaszul hozzávágta Petrához az egyik párnát. Úgy látom volt idejük kitaláni a titkos beszédjüket.
    Három-négy percnyi kínos csend után,megszólaltam:
-Félbeszakítottunk valamit?-próbáltam úgy hozni a helyzetet,hogy ne csak nekünk legyen kínos.
-Nem,semmit-válaszolt magabiztosan Petra.
Louison nem volt felső. Azért arra a „semmire” nem vennék mérget.
-Akkor mi megyünk-mutattam az ajtó felé.
-Nem akarok keresztanyuka lenni-kiabált utánunk Petra.
    Miután Kendall becsapta az ajtót,átmentünk az ő szobájába. Ami pont egy ajtóval volt arréb.
-Ez kínos volt-kezdte.
-Az-válaszoltam magam elé bámulva.
-Azért ők is csinálhattak „valamit”-mutogatott Kendall.
-De nekik kevésbé volt kellemetlen-jegyeztem meg.
   Felsóhajtottam. Ezt valahogy nem így képzeltem el. Körülnéztem.
-Kivel alszol együtt?-kérdeztem.
-Carlos. De szerintem fent éjszakázik. Nem maradsz itt velem?-boci szemekkel nézett rám,és közelebb jött. Fölém hajolt,és ismét megcsókolt.
-Nem is tudom. Először le kéne zuhanyoznom..Úgy nézek ki,mint egy bányarém-nézetm magamon végig.
-Dehogyis! Nagyon csinos vagy-mosolygott Kendall,és megölelt.
-Átmegyek ,letusolok. Utána visszajöhetek-ajánlottam fel.
-Rendben-válaszolt a srác.
   Letusoltam. Végig a csókokon járt az eszem. Azért elég jó volt.
Visszamentem. Kendall ez ágyon feküdt egy szál alsónadrágban.
-Te így alszol?-kérdeztem.
-Talán zavar?-állt fel.
-Igen! Vegyél fel egy felsőt-mutattam a szekrénye felé.
Normálisan felöltözött. Lefeküdtünk az ágyára. Nem tudtunk elaludni.
-Nem megyünk fel?-kérdezte,és megsimogatta az arcomat.


Petra

Miután kimentek,még mindig röhögtünk.
-Asszem elmehetsz jósnőnek. Megmondtatd,hogy csókolózni fognak.
-Ilyen csókolózásra én sem számítottam. Főleg,hogy mondtam Kendallnek,hogy óvatosan.
-Ilyenek a fiatalok-mondta és átkarolta a nyakamat.
Visszadőltünk az ágyra. Hajnali négy óra volt,mire sikerült elhelyezkednem. De nem voltam álmos.
-Lejössz velem valamilyen kajáért?-kérdezte Louis.
-Lemehetünk..Aludni úgysem tudunk-majd lemetünk a földszintre.


Logan

    Láttam az egyik új csajt,és Kendallt amikor lemennek a medencétől. Utána a többiekkel még fent maradtunk. Harry,Niall,Carlos és én voltunk fent még hajnali négykor is. Elég jó fejek az angol srácok. De csak Niallt,Harryt,és Liamet ismerem. Harry még valami Louist is emlegetett párszor csúnya beszédek keretében. És van még valaki,mert öten vannak. Meg a két csaj. De ahogy elnéztem őket,egyikre sem lehet rámenni. „Kendallnél” az egyik,a másikat meg egy sráccal láttam csókolózni. Talán ő lehet Louis. Nem tudom.
Ott aludtunk el a székekben.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése