25./2.-Ördögi kör...

Sziasztok!

Meghoztam a várva-várt folytatást. Olyan jó volt,az előző résznél olvasni a kommenteket! Köszönöm nektek! J ♥

Imádom a Bloggert,amikor gondol egyet,és feldobja a talpát! A szavazásokkal van éppen a gond,dolgozok rajta.

Egy kis ízelítő az új részből: nos, Petra Niallal megy…Ami már magában furcs,hát ami még utána történik! Petra még mindig egy ördögi körben vergődik,ám a tagok néha-néha „cserélődnek…” Eközben Regi nagyon jól elvan Kendallel.
Hmm.. Újabb izgalmak! :D

Petra

    -Niall bébí,mit csinálsz?-kérdeztem,miközben a színpad felé rángatott.
A fiú nem szólt semmit,csak bevezetett a sötét színpadra. Leültem egy székre,majd a fiú kirohant.
   Hirtelen kigyulladt vagy ezer reflektor,több százezer lány sikított fel,nekem pedig fogalmam sem volt,hogy most mi folyik.
    Majd megint visszavettek a fényekből,és a színfalak mögül Harry lépdelt elő.
Odajött hozzám,és leült a mellettem levő székre. Egy mikrofont nyomott a kezembe. Kérdőn néztem rá.
    -Jó,tudom most totál hülyének nézel,de ezt el kell mondanom. Mindenki előtt-kezdte.
Megint egy újabb sikítóroham a közönség részéről.
     - Emlékszek még arra amikor először találkoztunk,azon a jótékonysági izén,úgy másfél éve. És odajöttetek hozzánk megkérdezni,hogy merre van a vasútállomás. Emlékszem amikor elkértem a számodat,és csak úgy simán odaadtad. Után rá pár hétre,mikor Zayn felhívta Regit,és eljöttetek hozzánk,és megnéztünk egy filmet,meg táncoltunk az asztalon…Hmm..És után,magától értetődően ment minden. Voltak hullámvölgyeink is,de ezeket,akárhányszor rám mosolyogsz,elfelejtem.
    Beleharaptam az alsó ajkamba. Olyan édesen beszélt.
       -Rengeteg közös élményünk van. Például,amikor kiabáltunk az utcán,és táncolva mentünk haza,vagy amikor úgy be voltunk rúgva,hogy én elhagytam az egyik pár cipőmet,te pedig a ruhád övét. Vagy,amikor reggelit csináltál,és most Amerikában együtt sütöttük a muffinokat,vagy vigyáztunk Teára.…Mikor hazajöttünk Ausztráliából,és egy héten keresztül együtt voltunk. Amikor megrándult  a kezem,és te adtad fel a zoknimat…Vagy emlékszel az első közös alvásunkra?-vigyorgott rám perverzül.
Újabb sikítás áradat.
    -Igen emlékszem-szólaltam meg én is.
-Az első csókunkra,L.A.-ben,vagy éppen a nagy vitánkra? Nos,én ezzel a történettel most szeretnék kezdeni valamit. Hogy mit az csak rajtad áll. Pontot teszünk,ennek a „szerelmesdi” végére,vagy megy „élesbe”?
    Hatalmas volt rajtam a nyomás,úgy,hogy először fogalmam sem volt,hogy mi fog történni. És most,hogy kifejtette,és elmagyarázta,megértettem.
    -Petra,leszel a barátnőm?-állt fel a székről,és megfogta  a kezemet.
Egy perce elállt a lélegzetem.
Most olyan erővel sikítottak a rajongók,hogy rendesen bedugult  a fülem.

    -Én Harry…-kezdtem,de eszembe jutott,hogy másképpen is megmondhatom neki.
Megfogtam a nyakkendőjét,és magamhoz húztam.
   -Hát persze,hogy leszek-csókoltam meg.
Ismét kigyulladtak a fények.
Leugrottam a székről,és kisétáltunk Harryvel.
Odakint mindenki vigyorgott.
    -Ugye végig tudtatok róla?-kérdeztem,mikor kiértünk.
-Az én ötletem volt!-kiálltott fel Carlos.
-Khm…Khm.. Vagyis a mi ötletünk volt!-helyesbített Niall.
-Köszi bébíík-öleltem meg őket.
-Engem eddig nem hívtál bébínek-jegyezte meg Carlos.
-Remélem nem lesz elllenedre-mondtam neki.
-Nem-rázta meg a fejét.


Regina

    Olyan édes volt Harry,miközben Petrának beszélt. Végig Kendall mellett álltam. Fejemet a vállára hajtottam. Habár végig tudtam róla,azért jó volt. Petra gondoltam,hogy igent fog mondani. Hiszen egy ilyen cuki felkérésre ki mondana nemet?
Miután kijöttek,és megbeszéltük,hogy ez végül is ki ötlete volt,megjegyeztem:
   -Amúgy sok minden nem fog köztetek változni. Ti igazából végig „jártatok”. Max. nem smároltatok,de bele fogtok jönni-nevettem feléjük.
Hirtelen Kendall felkapott,majd egyenesen a színpad irányába vitt.
   -Nyugi van. Csak,hogy te se maradj ki-puszilt meg,miközben felvitt a színpadra.
-Helló mindenki! Lehet,hogy már ismeritek,őt,ő a barátnőm Regina. Igen,most már hivatalosan is-mosolygott,majd megcsókolt.
Fogalmam sem volt,hogy most mivan,de én is mosolyogtam.
Majd kivitt.
     -Ez mi volt?-mondtam,miután lerakott a földre.
-Csak közöltem,az egész világgal,hogy a barátnőm vagy,bébíííí-csókolt meg mégegyszer.

-Jó,akkor nem sok mindenről maradtam le-nevettem felé.

Petra

   Kendallék is bejelentették,hogy együtt vannak,teljes a kép. A fiúk összepakoltak,hazavittük a cuccokat,majd elmentünk „megünnepelni” a mai napot.
Egy bár előtt álltunk,nevezetesen a „Portland night” előtt.
-Olyan találó nevek vannak-mondta Louis.
A többiek bementek,de én kint maradtam Harryvel.
    -Figyu bébsz. Ahogy Regi is mondta,köztünk tényleg nem sok minden változik.
-Mit szeretnél mondani ezzel?
   Jó,lehet,hogy ismer,hogy most ezekkel,csak amolyan kitérőket teszek,ezért belecsaptam a közepébe.
-Nekem rajtad kívül még van 5 fiú barátom.
-Tudom. Niall,Louis,Zayn,Liam..És?-itt megakadt.
-És Carlos-nyögtem ki.-De nincs okod féltékenységre.
-Értem-mondta furcsa képpel.
Megfogta a kezemet,és mi is besétáltunk.

   -Két wishky-t kérünk-mondta Harry a pultos csajnak.
-Ki mondta,hogy én is iszok?-néztem felé.
-Én-mondta egyszerűen,és elvette a két poharat.

Az egyiket a kezembe nyomta,majd megkerestük  a többieket.
   -Na,ilyen hamar elintéztétek?-kezdett el mutogatni Carlos.
-Az idióta perverz fantáziátokat!-kiálltottam fel.
-Heheheee-jött oda mellém Niall.
    Beszélgettünk,a turnéról,Angliáról,Magyarországról,az Olimpiáról,meg mindenről ami eszünkbe jutott.

     Majd, éjszaka olyan 2 körül,Regi,Carlos,meg én kimentünk a club erkélyére.

    Senki sem volt ott,így boldogan magunkénak tudtuk. Felütünk a korlátra,és elkezdtünk beszélgetni:

   -Meséljetek nekem már,ilyen régi sztorikat! Amikor még Angliában voltatok! Hogyan találkoztatok?

-Majd én-intett engem le Regi.-Közel másfél éve,mikor mentünk egy versenyre,eltévedtünk. Rossz buszra szálltunk fel,és egy kávézóhoz lyukadtunk ki. Több százan voltak abban a kis épületben,és az első ajtón nem tudtunk bemenni. Átmásztunk hátul a kerítésen,és bementünk a hátsó bejáraton,majd szembe találtuk magunkat a fiúkkal. Igazából mivel már a csapból is ők folytak,felismertük őket. Megtudakoltuk,hogy hol is vagyunk,erre Niall elkérte Petra számát. Zayn pedig az enyémet,majd mindenki-mindenkivel számot cserélt,és így-hadarta Regi.

-Az állatok-nevetett Carlos. –Milyen versenyre mentetek?

-Táncverseny-mondtam.

-De csak nézőnek-egészített ki Regi.

-Azt hittem táncosnak. Mutathattatok volna egy-két figurát-huzogatta a szemöldökét a fiú.

-Táncoltunk régen-nézett rám Regi.

-Mit táncoltatok?-kérdezte kívácsian a fiú.

-Hát,klasszikus táncokkal kezdtünk,majd hip-hoppal  folytattuk.

-Neee! Én is! Én is! Mutassatok már egy lépést!-pattant fel Carlos.

 -Hozz valami piát,és beszélhetünk róla!-mondtam neki.

    Carlos beszáguldott,majd pár perc múlva három üveg sörrel tért vissza.

-Na,szóval?-nézett rám kajánul.

-Milyen lépést szeretnél?-kérdezte Regi.

-Olyat amibe van csípő mozgásos izé…-hadarta Carlos.

-Azt meg minek?-nevetett Regi.

-Meg akarja csillogtatni a tehetségét!-mondta Petra.
-Hát,ez egyértelmű!-kezdte el mozgatni a csípőjét a fiú.

-Na,jó,hát ha ekkora a tehetséged,akkor hajrá!-csaptam össze a kezeimet.

-Szerintem az alapot tanítsuk meg neki-nevetett Regi.

-Jó. Állj terpeszbe kisfiam-parancsoltam rá.

Regina

   Petra nagyon közvetlenül viselkedett Carlossal. Szlengül beszélt vele,nevetett rajta. Tuti,hogy bejön neki.

    -Jó,így jó lesz-néztem rá.-Jobb láb fel,hátra,majd bal láb fel hátra,és közbe körözz a csípőddel,valahogy így-mutattuk meg neki.

-Basszátok meg,ez nehéz-mondta,majd utánozni kezdte,amit mi csináltunk.

-Te egy állat vagy-nézett rá Petra,miután Carlos már csak a csípőkörzéssel volt elfoglalva.

-Most azt ne mondd,hogy nem tetszik,az amit látsz-nevetett Carlos,abbahagyta,majd megittuk a sört.

   -Az Ég engem nem táncos pályára szánt-rakta le az üres üveget.

-Azért a fellépéseken jól nyomod a táncot-próbáltam olyan közvetlen lenni vele,mint Petra.

-Tudom,naa-nevetett fel.-Szóval találkoztatok,átmentetek hozzájuk,beszélgettetek,mi volt a legőrültebb az egészben?-folytatta a megkezdett beszélgetésünket.

   -Szerintem az,amikor hulla részegen „Felelsz vagy mersz?”-eztünk,felvettük videóra,de reggelre senki nem emlékezett semmire-állapította meg Petra.

-Az nagyon durva volt! –nevettem fel.

Carlos értetlenül nézett maga elé.

   -Kisfiú vagy még ehhez-ütögettte meg a vállát Petra.

Sokáig beszélgettünk még.

Petra

   Negyed óránként piáért szaladgáltunk,nagyon jó volt a hangulat. A többiek fél négykor leléptek,valami másik buliba,mi hárman meg ottmaradtunk.  A hangulat megvolt. Regi fél ötkor elment haza,mert Liam már keresett minket. Én pedig Carlossal maradtam.

   Annyira fel voltam már pörögve,hogy kétszer olyan gyorsan beszéltem,mint általában.

   -Te egy állat vagy-dölöngélt Carlos,mikor hazafelé mentünk ötkor.

Már javában világosodott.

   -Jó volt a buliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii-kiabáltam torkom szakadtából.

Hazáig is csak beszélgettünk-és beszélgettünk.

   -Be tudod fogni a szádat,vagy befogjam az enyémmel?-lépdelt felém Carlos.

-Hááát…-vigyorogtam felé.

*Később*

   Fájt a fejem,de veszettül. Olyan brutális  filmszakadásom van,hogy mikor reggel felkeltem nem tudtam,hogy hol is vagyok. Állj. Ez nem is az én ágyam. És ez nem Harry.

Úristen,hol a francba vagyok?!



Következő rész 17 komment után !